Észak-Amerika gazdasági és energetikai függetlenségének növelése, valamint az illegális migráció és kábítószercsempészet állt az észak-amerikai vezetők csúcstalálkozójának középpontjában Mexikóvárosban kedden, az amerikai elnök külön-külön is tárgyalt a mexikói elnökkel és a kanadai miniszterelnökkel.
Joe Biden amerikai elnök a három vezető közös tájékoztatóján úgy fogalmazott: példátlan migrációt tapasztal a teljes északi félteke, aminek kezelésén közösen kell dolgozniuk, és ennek humánus módjára léteznek politikai dokumentumok. Az elnök egyben köszönetet mondott, hogy Mexikó visszafogadja az Egyesült Államok határára illegálisan érkezők egy részét. Azt is hangsúlyozta, hogy tavaly hétezer embercsempészt, és több ezer kilogramm kábítószert foglaltak le a közös amerikai-mexikói járőrök a határ térségében. Arról is beszámolt, hogy tárgyaltak a tiszta energiaforrásokról, a zéró kibocsátású járművek elterjedéséről, és elektromos töltőállomások hálózatának kiépítéséről.
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a szabadkereskedelem veszélybe kerül annak milyen kárai vannak, és ennek elkerüléséről is tárgyaltak. Ahogy fogalmazott, „közösen erősebbek”. A kanadai kormányfő megemlítette a kritikus ásványokra, félvezetőkre és ellátási láncokra vonatkozó szorosabb együttműködést, ennek kölcsönös előnyeit.
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök vendéglátóként azt hangoztatta: a három országnak közösen kell elérnie, hogy egyenlőként és jó szomszédként, valamint gazdasági szövetségesként tekintsen egymásra, és „ezt az álmot valósággá váltsák”.
Továbbá beszélt Közép-Amerika különleges helyzetéről, arról, hogy a migráció sokak számára az egyetlen megoldás, emellett Honduras és Salvador támogatására hívta fel partnereit, és a két országban végzett mexikói programokra.
A kétnapos találkozósorozaton az Egyesült Államok és Mexikó viszonyának feszültségeit tükrözte a két ország elnökének találkozója hétfőn este, amikor Obrador azt mondta, hogy a térség jólétének kulcsa Joe Biden kezében van, és a tárgyalást alkalomnak nevezte arra, hogy véget vessenek annak a „mellőzöttségnek és elfeledettségnek”, amit Latin-Amerikai és a karibi térség tapasztal. Az amerikai elnök azzal válaszolt, hogy országa évente dollármilliárdokat költ külföldi segélyekre.
Az amerikai elnök és a kanadai miniszterelnök kedden a mexikói-amerikai-kanadai csúcstalálkozó keretében arról is tárgyalt, hogy Kanada amerikai légvédelmi rendszert vásárol, amelyet Ukrajnának adományoz majd. A kandai kormány kedden jelentette be, hogy több, mint 400 millió dollárért vesz meg amerikai HAMARS föld-levegő rakétarendszert, amelyet Ukrajnának adományoz. A két vezető tárgyalt országaik eddigi segítségnyújtásáról Ukrajna számára.
Az amerikai elnök a megbeszélésen azt is hangoztatta, hogy határtalanok a gazdasági lehetőségek, ha az északi félteke országai együttműködnek, és ezt gyakorlatban is demonstrálják.
Trudeau kanadai kormányfő az Egyesült Államokkal folytatott szabadkereskedelem előnyeit hangoztatta, ugyanakkor felhívta a figyelmet az amerikai adminisztráció által gyakran hangoztatott „Vásárolj amerikai”-t program veszélyeire. A kanadai export 80 százaléka az Egyesült Államokban talál vevőre, és ezt komolyan sérthet minden protekcionista jellegű gazdaságpolitikai lépés. Az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet három tagállamának viszonyát a közös érdekek mellett számos vita is feszíti, többi között az illegális bevándorlás elleni fellépés, valamint a határokon keresztül folytatott csempészet miatt.
Az Egyesült Államok és Kanada a szabadkereskedelmi megállapodás megsértésével vádolja Mexikót, amiért előnyben részesíti az állami tulajdonú energiaszolgáltatót a külföldi és magántulajdonban lévő cégekkel szemben. Mexikó és Kanada ugyanakkor azt veti az Egyesült Államok szemére, hogy a belföldi termelést ösztönzi azzal azt kockáztatja, hogy két szomszédját háttérbe szorítja.
