Az ukrán csapatok áttörték az orosz erők első védelmi vonalát Zaporizzsjánál – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka a The Observer című brit lapnak adott interjújában.
„Véleményem szerint az oroszok azt hitték, hogy az ukránok nem fogják áttörni ezt a védelmi vonalat. Az elmúlt több mint egy évben mindent megtettek azért, hogy ez a terület jól védett legyen” — jegyezte meg a parancsnok. Kifejtette, hogy az orosz erők idejük és erőforrásaik hatvan százalékát az első védelmi vonal kiépítésére fordították, és csak húsz százalékát a második és harmadik vonalra. Az ukrán csapatok az áttörés mindkét oldalán haladnak előre, és beépültek a visszaszerzett területekre.
Az ukrán fegyveres erők java része jelenleg az első és a második orosz védelmi vonal között van. „Az offenzíva középpontjában most az ellenséges egységek megsemmisítése áll, amelyek fedezik az orosz csapatok visszavonását a második védelmi vonal mögé” — mondta.
Tarnavszkij hangsúlyozta, hogy az ellentámadást az oroszok által épített hatalmas aknamező akadályozta. Mögötte az orosz csapatok „egyszerűen csak álltak és várták az ukrán hadsereget”. „Amint ott (az első védelmi vonalon) bármilyen ukrán haditechnika megjelent, az oroszok azonnal tüzet nyitottak rá. Ezért az aknamentesítést csak gyalogság végezte és csak éjszaka” – magyarázta. Szavai szerint most, hogy az aknamezőt az első védelmi vonalnál felszámolták, az oroszok kénytelenek manőverezni és átcsoportosítani erőiket. „Az ellenség nem csak Ukrajnából, hanem Oroszországból is gyűjt tartalékokat” – emelte ki Tarnavszkij, hozzátéve, biztosra veszi, hogy előbb-utóbb az oroszoknak nem lesz elég erejük. Kifejtette, hogy a második vonal nem olyan jól kiépített, így az ukránok ott használhatják a haditechnikájukat, noha azon a területen még mindig vannak elaknásított részek.
Az ukrán hadsereg előretört Bahmutnál
Az ukrán hadsereg előretört Bahmut környékén, és az elmúlt héten három négyzetkilométernyi területet foglalt vissza a megszálló orosz csapatoktól – közölte Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes. A tárca szerint a júniusban kezdődött ellentámadásban az ukránok eddig 47 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az oroszoktól Bahmut környékén.
Maljar közleményében arra is kitért, hogy Bahmuttól délre az orosz erők ellentámadásokkal próbálják visszaszerezni az elvesztett területeket. Hozzáfűzte, hogy az ország keleti részén, Harkiv megyében, Kupjanszk térségében, valamint Liman, Avgyijivka és Marjinka környékén, Donyeck megyében szintén támadnak az orosz csapatok. Augusztus végén Ukrajna elrendelte a civil lakosság evakuálását Kupjanszk térségéből.
A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint Ukrajna déli részén Melitopol felé nyomulnak előre az ukrán erők. Azt nem közölte, hogy ott mekkora területet foglaltak vissza.
A 18 hónapja zajló háborúban az ukrán erőknek a becslések szerint mintegy 250 négyzetkilométernyi területet sikerült visszafoglalniuk, miközben Oroszország mintegy százezer négyzetkilométernyi ukrán területet tart megszállva a 2014-ben elcsatolt Krím félszigettel együtt.
Három orosz régió ellen indult ukrán dróntámadás
Három oroszországi régió, a moszkvai, a brjanszki és a rosztovi légterében lőtt le ukrán drónokat az orosz légvédelem csütörtökön a helyi vezetők közlése szerint. Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere azt közölte, hogy a Moszkva megyei Ramenszkoje térségében megsemmisítettek egy pilóta nélküli repülőszerkezetet. Anyagi kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt, de az incidens miatt a moszkvai repülőterek forgalmát a hajnali órákban átmenetileg felfüggesztették.
Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy a régió felett három drónt lőttek le. Az egyik repülőszerkezet lehulló darabjai károkat okoztak a brjanszki vasútállomásban. Az elöljáró azt írta a Telegramon, hogy a támadásnak nem voltak sérültjei, de több ablak kitört, és néhány gépkocsiban károk keletkeztek.
Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója azt közölte, hogy Rosztov-na-Donu felett két drónt lőttek le, az egyik a várostól nyugatra, a másik pedig a központban zuhant le. Három ház homlokzatában és több személyautóban károk keletkeztek, egy ember könnyebben megsérült. A város polgármestere, Alekszej Logvinyenko szerint az egyik lezuhant drón kárt okozott egy kapcsolószekrényben, aminek következtében húsz ház áramellátása megszakadt.
Az ukrán főügyészség közben arról tájékoztatott, hogy az orosz erők tüzérséggel lőtték az északkeleti országrészben lévő Szumi megyében Szeredina-Buda városát, miközben az ukrán rendfenntartók az orosz hadsereg korábbi ágyúzásának körülményeit dokumentálták. Egy rendőr életét vesztette, kettőt sérülésekkel kórházba szállítottak. A támadásban egy civil is megsebesült.
Az ukrán vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy hatszázzal 264 660-ra nőtt. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 22 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 11 drónt.
További védelmi segítségről tárgyalt az ukrán és a francia elnök
Az Ukrajnának nyújtandó további védelmi segélycsomagokról tárgyalt vasárnap telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök. Az ukrán elnök közlése szerint a telefonbeszélgetés során megállapodás született Franciaország és francia cégek részvételéről a tervek szerint ősszel Ukrajnában megrendezendő első védelmi ipari fórumon. Tárgyaltak továbbá a gabonafolyosó működésének szavatolásáról és az odesszai régió biztonságának megerősítéséről.
Zelenszkij és Macron emellett megállapodott abban, hogy országaik tárgyalásokat kezdenek a kétoldalú biztonsági garanciáktól a G7-nyilatkozat alapján. A hét legfejlettebb ipari országot tömörítő G7-csoport vezetői a július eleji vilniusi NATO-csúcstalálkozón fogadtak el nyilatkozatot az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. „Külön köszönetet mondtam Franciaországnak az ukrán béketerv megvalósításában nyújtott vezető szerepéért. Beszéltünk egy globális békecsúcs megrendezéséről, amelybe a lehető legtöbb országot be kell vonni, különösen az Európán kívülieket” – emelte ki még Zelenszkij.
