A béke megőrzése érdekében a párbeszéd a megoldás az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, Magyarország érdeke is ez – nyilatkozta a honvédelmi miniszter a honvedelem.hu portálnak, egyúttal cáfolva azokat a sajtóban megjelent értesüléseket, amelyek szerint ezer NATO-katona érkezne és állomásozna majd tartósan Magyarországon.
Benkő Tibor a vasárnap megjelent cikkben kiemelte, az érintett feleknek diplomáciai úton, tárgyalással kell rendezniük nézet- és véleménykülönbségeiket.
Úgy fogalmazott: „Nem értünk egyet a most alkalmazott hidegháborús retorikával, a fenyegetésekkel, az erőfitogtatással, hiszen a NATO Oroszországgal szemben évek óta a kettős megközelítés, vagyis az elrettentés és párbeszéd alkalmazásának egységét hirdeti.”
Hangsúlyozta, „nem kérdés: a háború elkerülésének jelenleg egyetlen módja a párbeszéd elmélyítése”. Benkő kiemelte azt is, hogy Magyarország érdeke is ezt kívánja. Magyarország régóta hangsúlyozza a NATO és Oroszország, valamint a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd fontosságát, mint az európai országok biztonságának alapját képező kapcsolattartást – tette hozzá.
A miniszter Magyarország biztonságának kérdésével kapcsolatban közölte: Magyarországot jelenleg nem fenyegeti közvetlen háborús veszély, és az országnak a 2017-ben megkezdett honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően már olyan nemzeti védelmi képességei vannak, amelyek „jelen helyzetben nem igénylik kiegészítő NATO-erők Magyarországon történő állomásoztatását”.
„A jelenleg szükséges katonai feladatokat – mint elkötelezett NATO-tagállam – saját, nemzeti vezetés alatt is képesek vagyunk ellátni” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.
Benkő elmondta, az elmúlt évben – többi között – azért hozták létre a NATO vezetési rendszerébe is beépült többnemzeti hadosztályparancsnokság vezetési elemet, hogy „akár szövetségeseinkkel együttműködésben a békénket és biztonságunkat fenyegetők ellen képesek legyünk helytállni”. Mint szövetséges tagállamban a felkészítés, a többnemzeti közös gyakorlatok az elmúlt években, így napjainkban is rendszeresek. Ezért együttműködés, kiképzés és közös gyakorlat végrehajtása céljából, jelenleg is vannak NATO-eszközök és katonák Magyarországon. Létszámuk a mindenkori feladatok tükrében folyamatosan változik – tette hozzá.
Benkő a NATO- erők hazai jelenlétével kapcsolatban közölte: „a sajtóban meglebegtetett híresztelésekkel ellentétben”, Magyarország nem tárgyalt és ilyen értelemben nem is kíván tárgyalni az Magyar Honvédség Pápa bázisrepülőterén települt Nehéz Légiszállító Ezred (Heavy Airlift Wing, HAW) kivonásáról, hiszen az nem is NATO-, hanem egy többnemzeti megállapodás alapján működő nehéz légiszállító képesség.
A tárcavezető szerint megint bebizonyosodott, és – mint mondta – talán intő példa is, hogy „a béke itt Európában is rendkívül sérülékeny és törékeny”.
„Szinte egyik napról a másikra háborús konfliktusok alakulhatnak ki, és részünkről mindez csak akkor kezelhető eredményesen, ha Magyarország korszerű, modern, ütőképes honvédséggel rendelkezik” – jelentette ki.
Benkő úgy látja, a kialakult helyzet megoldására akkor van lehetőség, ha a felek kölcsönösen tiszteletet tanúsítanak egymás iránt, valamint a biztonság megteremtésének és fenntartásának kérdéseiben megértik a másik törekvéseit és aggályait. Emlékeztetett: az ukrán helyzethez kötődően tavaly év végén Ukrajna védelmi miniszterét fogadta, hétfőn pedig soron kívül Ben Wallace brit védelmi miniszter érkezik villámlátogatásra, azt követően az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével folytat megbeszélést.
Ebben a témában a január 18-án Magyarországra látogató szlovák védelmi miniszterrel is szót váltottak, ezenkívül január 24-én Florence Parlyval, a francia fegyveres erők minisztériumának vezetőjével egyeztetett az ukrán eseményeken túl, a mali hadsereget támogató Takuba-műveletben történő magyar részvételről- ismertette a miniszter.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a portálnak megerősítette, a honvédség a jelenlegi helyzetben is folyamatosan egyeztet szövetségeseivel, és fokozott figyelemmel kíséri az eseményeket.
„Az ukrán helyzet Magyarország szempontjából jelenleg inkább politikai, mint katonai kérdés” – mondta, hozzátéve, bilateriális egyeztetéseket folytatnak a szövetséges vezérkari főnökökkel, „amelyek hozzájárulnak a helyzet objektív és felelős megítéléséhez”.
A Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: tavaly októberben és decemberben is találkozott az ukrán vezérkar főnökével, valamint tavaszra terveznek egy ukrajnai látogatást is. Kiemelte, folyamatos és élő kapcsolat van a két ország katonai vezetése között. „Úgy vélem, az ukrán vezérkar főnökénél senki sem látja tisztábban, mi történik Ukrajna határainál” – mondta az altábornagy.
