A drónok elterjedése, és a terrorfenyegetettség gyakran a koncertekre, sporteseményekre, szabadtéri programokra is komoly kockázatot jelent. A szervezőknek és a biztonsági szolgálatot nyújtó cégeknek egyaránt kihívást jelent a megfelelő válasz, illetve a lehetséges megelőzés kidolgozása is – hangzott el Biztonságpiac 2017 Konferencián.
A rendészeti szervekkel, illetve a megfigyelőrendszerek gyártóival kialakított szervezeti egység legalább olyan fontos, mint magának a technikának az integrációja. Ugyanakkor nem mellékes a rendezvénybiztosítás anyagi hátterének rendbetétele sem. A futballstadionok esetében kialakult egy biztonsági koncepció, amely jogszabály-módosításokat szült, illetve megfelelő szakemberek kiképzését, és az infrastruktúra kialakítását eredményezte. Mint Samu István, az MLSZ biztonsági igazgatója elmondta, a névre szóló jegyértékesítés visszatartó erő. A korszerű IP kamerák, amelyeknek bizonyító erejű feltételeket kell rögzíteniük, szintén a biztonságot szolgálják, hiszen ezek részben kiváltják a szünetekben esetlegesen szükséges élőerős beavatkozását. Persze nemcsak a futball, hanem más sportrendezvények esetében is egy egész hálózat alakult ki a megelőzésre.
Az európai terrortámadások a Papp László Sportaréna vezetését is kihívások elé állítják. Ennek érdekében a bevétel több mint ötven százalékát biztonsági intézkedésekre fordítják, illetve szoros együttműködést alakítottak ki a Terrorelhárítási Központtal is. Mivel a létesítmény magánterület, a rendőrség csak kiemelt kockázatú rendezvény esetén lép be, egyéb alkalmakkor személy- és vagyonőrök őrzik az objektumot – mondta Szloboda Gyula, az üzemeltető cég ügyvezetője. Fontos problémafaktort jelent a pánik is, ami egy 12 ezer nézőt is befogadni képes épületnél szintén kritikus pont lehet. Ennek ellenére adott az infrastruktúra, ami lehetővé teszi, hogy három-öt percen belül kimenekíthessék a látogatókat.
Egy nemzetközi szintű sportesemény, vagy koncert mindenképpen növeli a veszély kockázatát, annak ellenére, hogy Magyarország nem feltétlenül elsődleges célpontja a terroristáknak – vélekedett Gerendai Károly, a Sziget alapító-ügyvezetője, aki a megelőzésben látja az egyik legnagyobb kihívást. A drónok korában eleve nem egyszerű nyílt területen rendezvényt szervezni, ezért a beléptetés és a házi rend csak egy része a megoldásnak. Ugyanakkor, ha homogén közönség gyűlik össze, kisebb az esélye a konfliktusok kialakulásának. A biztonsági kockázatoknak azonban nagyon sok egyéb aspektusa is van (tömegközlekedés, parkolás, beléptetés stb). Mindezen felül, nagy létszámban kell idegen nyelveken is beszélő szakembereket találni, akik tudják, hogyan kell kezelni a tömeget. A karszalag, és a személyes adatok összekapcsolása megoldást jelenthet, de jogilag még nem kiforrott. A tömegbehajtós terrortámadás miatt a megközelíthetőség is fontos kérdés. A megelőzés érdekében mindenképpen fel kell állítani finanszírozási modelleket, hiszen 2016-ban 350 millió forintot költöttek csak biztonságra. Mindig egy kis lemaradással követjük az eseményeket, de ez az iparág ki van téve ennek, tette hozzá Gerendai.
Mivel a Szigeten nem ritka a napi százezres tömeg, szinte minden nap kicserélődik a tömeg, ami önmagában komoly kockázat. Éppen ezért szoros együttműködés kell a társhatóságokkal, rendvédelmi szervekkel, valamint fel kell készülni a terrorcselekmények következményeinek elemzésére is. Elsődlegesen a szakszolgálatok feladata a megelőzés, de a biztonsági szolgálatok is kiveszik belőle a részüket. – mondta Lovas Kázmér Attila, az In-Kal Zrt. vezérigazgatója. Az arcfelismerő rendszerrel rendelkező IP kamerahálózat kiépítése kiemelt beruházás volt a tavalyi rendezvényen. Amit tehetünk, az a szakemberek folyamatos felkészítése, a puffer területek kialakítása, a mobil úttorlaszok, illetve a rendőrséggel együttműködve, az ideiglenes útlezárások kialakítása, valamint csomagröntgen és robbanószer detektáló eszközök beszerzése – tette hozzá a vezérigazgató, aki a területen dolgozók biztonságtudatos oktatását is fontos kockázatcsökkentő tényezőként említette.
