A két éve újjáalakult Rendőrség Tudományos Tanácsa (RTT) – egyéb eredményei mellett – 2015-ben két európai uniós pályázathoz tartozó konzorcium tagjaként is hatalmas sikert ért el, így mára az európai kutatási színtéren is jelen van a szervezet. Németh József alezredessel, a tanács elnökével beszélgettünk.
– Milyen eredményei, tapasztalatai voltak a tanács megalakulása óta eltelt több mint egyéves időszaknak?
– Amikor 2014 júniusában megalakult a tanács, az országos rendőrfőkapitány úr köszöntőjében több szakterületet és témát érintően kérte a RTT közreműködését a szervezet tevékenységének hatékonyabbá, eredményesebbé tétele érdekében. Többek között az ő iránymutatása alapján írtuk ki az első tudományos pályázatainkat, illetve ennek megfelelően indultak el a kutatásaink. Megalakulásunk óta csupán másfél év telt el, és a tavalyi volt az első teljes évünk. A mi munkánk nem operatív tevékenység, ráadásul elég összetett és sokszor éveket vesz igénybe egy-egy kutatás, tehát a folyamatoknak még csak az elején tartunk. Van olyan kutatás, amely 2015-ben indult, de még nincs eredménye, ugyanakkor olyan is van, amelyik tavaly befejeződött. Ez utóbbi esetében már a kutatási jelentést készítjük. Ilyen például a rendőri jelenlétre vonatkozó tanulmány, különös tekintettel a hátrányos helyzetű kistelepülésekre. A kutatás nyolc megyére és a Készenléti Rendőrség tevékenységére terjedt ki, amelyben a rendészettudomány kiemelkedő tudósai, Finszter Géza és Kerezsi Klára professzorok vettek részt. Ehhez a munkához a tanács alapvetően technikai segítséget adott. Előkészítettük a fókuszbeszélgetéseket, koordinátorokat jelöltünk ki, értekezletet tartottunk. Szintén tavaly indult és jelenleg is tart a Jó Állam – Jó Rendészet kutatási projekt, amelyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karával közösen veszünk részt, és a prioritás a rendőrség hatékonyságának mérése. Úgy gondolom, másfél év alatt szinte önálló szakterületté sikerült fejleszteni a Rendőrség Tudományos Tanácsa tevékenységét. Szerteágazó kapcsolatrendszert alakítottunk ki. A saját rendezvényeinken kívül támogatóként és résztvevőként is számtalan programban vettünk részt. Kiemelném a tanács által szervezett nagy sikert arató és immár hagyományosnak mondható Vezetői Akadémiát. A kétnapos rendezvényen főosztályvezetői beosztásban lévők vannak jelen, és az a cél, hogy a társadalom szereplőivel közvetlen kapcsolatban lévő rendőrségi vezetők olyan – tudósok, közéleti szereplők, szakmai vezetők által tartott – előadásokon vegyenek részt, amelyek új impulzusokkal segíthetik a legjobb vezetői gyakorlatuk kialakítását és fenntartását. A program ezenkívül lehetőséget biztosít a vezetői munka hatékonyságának növelésére, a szakmai gondolkodás, a szervezet belső kohéziójának erősítésére.
– Az RTT-nek két európai uniós pályázaton sikerült eredményeket elérnie. Miben rejlik ezek jelentősége?
– Minden EU Horizont 2020-as pályázatnak van egy pályázati koordinátora, aki konzorciumot szervez az Európai Unió tagországaiban működő egyetemek, különböző szervezetek, kutatóműhelyek vagy más területeken működő, de a témában jártas szereplők részvételével. Ez a konzorcium adja be a pályázatokat. Az, hogy mi megjelentünk egy ilyen színtéren, már önmagában is kuriózum, de igazából azért fontos, mert ezáltal nemzetközi, európai szintre emelkedett a Rendőrség Tudományos Tanácsának kutatási tevékenysége. Már vannak olyanok, akik jövendő pályázati partnerként tekintenek ránk. Az elmúlt évben hét pályázat koordinátorai kerestek fel minket különböző kutatási témákhoz kapcsolódóan. Az előzetes konzultációk, egyeztetések alapján – országos rendőrfőkapitány úr engedélyezését követően – öt benyújtott pályázatban szerepelünk konzorciumi tagként. Az egyik nyertes pályázatot egy luxemburgi–görög cég adta be és egy intelligens határellenőrzési rendszer kifejlesztését célozta meg. Ebben tesztelők és felhasználók vagyunk, tehát a mi tapasztalatainkat fogják beépíteni a fejlesztésbe. A másik nyertes pályázatunk pedig a kritikus infrastruktúra-védelemmel kapcsolatos, és egy német cég a koordinátora. Az a jó, hogy ezekkel a pályázatokkal a magyar rendőrség már közvetlenül is hozzájuthat európai uniós fejlesztési-innovációs forrásokhoz.
– A kutatók mellett intézményi együttműködési megállapodásokat is kötöttek?
– Javaslatomra tavaly márciusban hivatalos együttműködés jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országos Rendőr-főkapitányság között, kimondottan a tudományos kutatás, tudományszervezés területén. Az együttműködés keretében a közös fellépéssel például kutatóink az uniós pályázatokon sikeresebbek lehetnek. Emellett létezik egy európai uniós kutatási projekt, a Destriero, amelybe meghívást kaptunk, és így az NKE is részt vesz a programban. Fontosnak tartom továbbá az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon való részvételünket, a hallgatók felkészülésének és szereplésének segítését.
– Egy 2014-es interjúban meghatározta a főbb kutatás irányokat. Azt mondta, kiemelt helyen szerepel majd a munkában a bűnügyi vonal – azon belül az élet- és vagyonbiztonság –, a közbiztonsági vagy például a közlekedésrendészeti terület. Sikerült megvalósítania azt, amit eltervezett?
– Összességében sikerült megvalósítanunk a terveket. A vezetés iránymutatása alapján, első tanácsülésünkön részben ezek mellett tettük le a voksunkat. Azt a döntést hoztuk, hogy ezekben a témakörökben kell tudományos eszközökkel, tudományos igénnyel olyan kutatásokat elindítani, amelyek eredményei aztán a gyakorlati élet számára is hasznosíthatóvá válnak. A pályázatokban is prioritást élveznek a bűnügyi, a rendészeti területtel kapcsolatos kérdések.
– Többször, több helyen is hangoztatta már, hogy a Rendőrség Tudományos Tanácsa nem protokoll-, hanem egy munkatestület, amely szigorú feladatterv alapján működik. Mi a tervük 2016-ra?
– Első lépésként a tavalyi pályázatokat próbáljuk feldolgozni. Aztán a következő pályázati kiírásokra koncentrálunk és bízunk benne, hogy ezekben is eredményesek leszünk. Új kutatásokat indítunk, emellett megpróbáljuk az együttműködő, partneri hálózatunkat erősíteni, az akadémiai szereplőket minél inkább bevonni. Erre azért van szükség, hogy a munkánk megfelelő tudományos igényű legyen. Nem saját kedvtelésből kutatunk, hanem azért, hogy a rendőri tevékenység megfelelő tudományos háttérrel, alappal rendelkezzen. A jó gyakorlat azonban nem alakul ki a tudományos kutatás által megszerzett tudás nélkül.
Kovács Noémi
(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
