Nagyszabású haderőfejlesztésbe kezd a Magyar Honvédség. 2016 év végén meghirdették a Zrínyi 2026 programot, amellyel a Honvéd Vezérkar főnöke szerint az a céljuk, hogy a Magyar Honvédség egy évtizeden belül a régió meghatározó haderejévé váljon. Benkő Tibor vezérezredessel arról is beszélgettünk, hogy ma sokkal többet kell tennünk és áldoznunk a biztonságunkért.
– Két éve a menekültválság kezelésére koncentráltak a Magyar Honvédség vezérkarában, tavaly már egy új haderő-fejlesztési programon dolgoztak. Mit tudhatunk ennek hátteréről?
– Régóta várt lehetőség nyílt erre a kormány döntése nyomán, amely 2026-ig garantálja a védelmi költségvetés növelését évente a GDP 0,1 százalékával. A biztonsági környezetünkben történt változások is indokolttá tették, hogy megújítsuk, fejlesszük és átalakítsuk a Magyar Honvédség képességeit, mint ahogy tettük már tavaly is, többek között amikor ezredszintűvé fejlesztettük a különleges műveleti képességünket és megújítottuk a katonai rendész képességünket, létrehozva a Katonai Rendészeti Központot. Mindezeket a szükséges fejlesztéseket foglaltuk össze a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Programban, amely nem kisebb célt tűzött maga elé, mint azt, hogy egy évtizeden belül a Magyar Honvédség a régió meghatározó haderejévé váljon.
– Milyen pillérekre épül a Zrínyi 2026?
– Az ország biztonságához, védelméhez a honvédség ereje mellett szükség van a társadalom támogatására, adott esetben aktív részvételére is. A haza védelme össztársadalmi ügy, ennek a gondolatnak e program részeként most intézményes kereteket is biztosítunk – ezeket foglalja össze a honvédelmi pillér. Egyik első és fontos lépésként ismét tudatosítani akarjuk a társadalomban, hogy a haza védelméhez mindenkire szükség van, és ennek alapja a felnövekvő nemzedékek gondolkodásába a hazafiság, a hazafias érzület, a hazáért való tenni akarás beépítése. Ennek érdekében indítottuk útjára a Honvédelmi Sportszövetséget, amely katonai szempontból is hasznosítható tudást és képességet adó sportágak (küzdősportok vagy sportlövészet) képviselőit tömöríti. Ugyancsak e célt, valamint a honvédség utánpótlásának biztosítását szolgálja a kadétképzés rendszere, amelyet első lépésben két középiskolában indítunk el ősztől. Az első jelek azt mutatják, hogy nagy igény van az ilyen jellegű oktatásra, hiszen már most több száz érdeklődő van a kétosztálynyi helyre. Ugyancsak a honvédelmi program részeként – követve a nemzetközi trendeket is – átalakítjuk és területvédelmi elven szerveződő alapokra helyezzük az Önkéntes Tartalékos Rendszert. Célunk, hogy minden járásban rendelkezésre álljon szükség esetén egy önkéntesekből álló, felkészített, századnyi erő. A program haderő-fejlesztési része önmagáért beszél, kár lenne tagadni, hogy van tennivalónk a haditechnikánk és a felszerelésünk fejlesztése terén. A modernizáció terén elsősorban a katonát helyezzük a középpontba – a katonák ruházatát, egyéni felszerelését. A közeljövőben megújítjuk a légiszállító-képességünket, fejlesztjük a légvédelmi rakéta, a páncélos és tüzérképességeinket, valamint a kor követelményeinek megfelelően a kibervédelmi képességünket is.
– Tavaly módosították az Alaptörvényt, ezzel lehetővé vált, hogy „szükség esetén” belföldön is bevethetők legyenek a magyar katonák. Minek kell ahhoz történnie, hogy ön erre adjon parancsot?
– A hibrid hadviselés időszakát éljük, így kiemelten fontos, hogy minden téren megfelelő válaszokat találjunk az új típusú kihívásokra. Ehhez többek között szükség volt a jogszabályok harmonizációja terén az Alaptörvény módosítására, valamint a honvédség határ menti feladatokban történő aktív részvételére és szervezeti átalakításokra is. Az Alaptörvény módosításaival korszerű, az arányosság és a szükségesség elvét szem előtt tartó kereteket teremtettünk feladatainkhoz. Az Alaptörvénybe önálló kategóriaként bekerült a terrorveszélyhelyzet, ennek elrendelésével – amelyről a kormány dönt –, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrök munkáját. Az olyan feladatokra, amilyenekre egy esetleges terrorcselekmény nyomán vagy elhárítása érdekében szükség van, a Magyar Honvédség katonái felkészültek, és ezt a tudásukat alkalmazzák is a műveleti területeken, a missziókban, hiszen olyan országokban is jelen vannak, ahol sajnos ez a mindennapok része. Az alkotmánymódosítás most megnyitotta az utat, hogy mindezen tudásunkat a magyar emberek biztonsága érdekében itthon is alkalmazhassuk. Korábban erre nem volt lehetőségünk.
– A párizsi terrortámadások óta mintha már nem Nyugat-Európa városai a biztonságosabbak, hanem a visegrádi országok. Valóban nincs mitől félnünk Magyarországon?
– Ha a terrorszervezetek logikáját követjük, amely arról szól, hogy minél nagyobb publicitást kapjon az általuk elkövetett akció, akkor valóban a nyugati világ és gondolkodásmód szimbólumainak számító nyugat-európai városok, mint például Párizs, Brüsszel, Berlin nagyobb eséllyel szerepelhet a terroristák célkeresztjében, mint Budapest. Az sem mellékes, hogy nálunk – hasonlóan a visegrádi országokhoz – nincs jelentős, nagy létszámú, integrálatlan vagy szélsőséges muszlim közösség. Ebből a szempontból tehát könnyebb, biztonságosabb helyzetben vagyunk. Azonban hátradőlnünk sem szabad, mindettől függetlenül a biztonságunkért folyamatosan dolgoznunk kell. Tudjuk, hogy voltak merénylők, akik átutaztak Magyarországon. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy bárhol is történik valamilyen terrortámadás Európában, az kihatással lesz a mi életünkre is.
(K.N.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
