Többen vannak, mint tavaly, új feladatokat és eszközöket kaptak és egyre képzettebbek a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) munkatársai. Ezúttal nem kellett extra vészhelyzeteket megoldaniuk, mégis sikeres évet zártak a fővárosi közterület-felügyeletnél. Hermann Gábor, a FÖRI szolgálati igazgatóhelyettese elemezte az elmúlt évet.
– Korábban azt mondta, szeretné, ha több közterület-felügyelő dolgozna Budapesten. Több van?
– Igen, tavaly több közterület-felügyelővel tudtunk dolgozni. Több mint féléves előkészítői munka előzte meg azt a 2016. január 27-ei közgyűlési döntést, amelyben 35 fővel emelték a Rendészeti Igazgatóság létszámkeretét. Amellett, hogy az országban így is több olyan feladat van, amelyet – teljesen egyedülálló módon – csak a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság lát el, most abszolút kuriózumnak számító speciális, új feladatokat ruházott ránk a közgyűlés, amivel az önkormányzati rendészeti feladatellátásban új horizontok nyíltak meg. Olyan speciális közútkezelői jogosítványokat kaptunk, amelyeket korábban a Budapesti Közlekedési Központ látott el közfeladatként.
– Ez nem idegen az önök munkájától?
– A forgalmi zavarelhárítás vagy az olyan élet- és balesetveszély elhárításában való közreműködés, amelyet közművek okoztak, abszolút beilleszthető az önkormányzati rendészeti funkciók közé. A közgyűlés ehhez biztosított nagyobb létszámot és többletforrást is. A helyi önkormányzatoknak a közútkezelői feladatok ellátása törvényi kötelezettségük, azonban nem mindegy ennek hatékonysága. A főváros közúti infrastruktúrája megköveteli a hatékony fellépést a forgalmi akadályok megszüntetésére. Lehet szó valamilyen közmű-meghibásodásról, egy villamossínen parkoló járműről vagy egy úttestre dőlt faágról is, de hasonlóan komoly forgalmi káoszt okozhatnak a nagy infrastruktúra-fejlesztések, amelyeknél ideiglenesen forgalmirend-változással járó építkezési munkák zajlanak. Ezeknél is rendkívül fontos, hogy a közhatalmi jogosítványokkal rendelkező munkatársaink beavatkozhatnak. Az ő fellépésüknek köszönhetően hatékonyabban megszüntethetők azok a problémák, amelyeket korábban a közlekedésszervező csak figyelmeztetéssel vagy felszólítással, de érdemi szankció nélkül intézett. Ma már napi 24 órában biztosított a főváros közúthálózatán működő egységünk, amely kifejezetten a forgalom dinamikájának fenntartásáért tevékenykedik.
– Akkor most már elég közterület-felügyelő van Budapesten?
– Ahányszor megkérdezné, annyiszor mondanám el, hogy ennél több munkatárssal is együtt tudnánk működni. Ugyanakkor a mi helyzetünk továbbra is egyedülálló, hiszen Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy itt huszonnégy azonos feladat- és hatáskörű közigazgatási szerv látja el a közterület-felügyeleti feladatokat. A fővárosban körülbelül 950 munkatársunk dolgozik.
– Korábban azt mondta, technikai fejlesztésekre is szükség lenne. Ezzel hogy állnak?
– A korábbi évekhez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve nagyobb intenzitással ellenőriztük a főváros közúthálózatára beérkező teherforgalmat és a közlekedést a súlykorlátozott övezetekben. Mindehhez olyan új technikai eszközöket kaptunk, amelyek segítik a feladat hatékony ellátását. Ezek mobilkamerával felszerelt, az autópályákon gyakran látható, az útellenőrzéshez, vagy az útdíjfizetés ellenőrzéséhez használt technikai megoldásokra kísértetiesen hasonlító eszközök. Emellett ma már a Budapest Közút Zrt. közútkezelői kameráinak felvételeit is láthatjuk. Fokoztuk tehát aktivitásunkat a terepmunkában. Ennek köszönhetően az előző évben kiszabott közigazgatási bírság mértéke megduplázódott. Ezt eredményként lehet elkönyvelni, hiszen a tehergépjárműveket azért vonták össztömeg-korlátozás alá, mert ezeknek a legmagasabb a károsanyag-kibocsátásuk. Ráadásul a 12 tonna fölötti járművekkel lehet a legnagyobb dugókat okozni Budapesten. Ezek forgalmának korlátozására szolgál az a behajtási hozzájárulás, amelyet ha nem váltanak meg, bírságot szabunk ki rájuk. Ennek ellenőrzése az új informatikai és technikai infrastruktúrával sokkal eredményesebb lett.
– Tavaly elindult a közterület-felügyelők oktatása. Folytatják a képzést?
– Büszkén mondhatom, hogy máig több mint 140 közterület-felügyelőt képeztünk ki és az új munkatársak többségét fel is vettük a saját állományunkba. Szeptemberig 506 órás OKJ-s képzés keretében lehetett megszerezni ezt a szakképesítést, most 306 óra alatt. Mivel saját akkreditált képzőszervünk és vizsgahelyünk van, a Rendészeti Oktatási Központ, a kétszáz órával csökkentett időtartamú képzésben is biztosítani tudjuk a szakmai színvonalat. Emellett tavaly jelentős összeget fordítottunk személyzeti fejlesztésre is. A kötelező továbbképzési programokon túl speciális képesítések megszerzésére orientáltuk az állományt. Járművezetői képességeket alakítottunk ki a nagymotortól a tehergépjárművekig, de több kollégánk speciális darukezelő jogosítványokat szerzett. Ma már tíz olyan közterület-felügyelő dolgozik nálunk, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) speciális baleseti helyszínelő szaktanfolyamán szereztek oklevelet. Emellett tanulmányi szerződés keretében több kollégánkat iskoláztuk be az NKE Rendészettudományi Karának magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti tanszékén folyó szakirányú képesítés megszerzésére. Ez főiskolai szintű alapképzés. Az országban az egyetlen olyan önkormányzati rendészeti tárgyú szakképesítés, amely valóban a mi munkánkról szól.
– Ön szerint változott a közterület-felügyelők olykor nem túl kedvező megítélése?
– Mi igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a munkatársaink szakszerűen és jogszerűen járjanak el. Figyelniük kell a kommunikációjukra és a ruházatukra, valamint arra, hogy ápoltak és kulturáltak legyenek, és a formavilágát tekintve a jogszabályi előírásoknak megfelelő, országosan egységes egyenruhával legyenek ellátva. Bízom benne, hogy pozitívan változott a társadalmi megítélésük.
(K.N.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)