Miközben a vagyonvédelmi szolgálatok munkájában egyre nagyobb teret hódítanak a technológiai eszközök és megoldások, részben kiváltva ezzel az élőerős szolgáltatásokat, az emberi tényező sosem lesz teljesen nélkülözhető. Az ágazati változásokról, kihívásokról és sikerekről négy nagy szervezet biztonsági vezetőit kérdeztük.
Mészáros István, a Semmelweis Egyetem biztonságtechnikai igazgatója
Az elmúlt évek tendenciái alapján a jövőben rendkívül fontos lesz a külföldi állampolgárok kezelésének megoldása a magyar biztonsági ágazatban. Ennek oka, hogy számtalan formája lehet annak, hogy valaki legálisan vagy illegálisan tartózkodik hazánkban, így több módon is megjelenhet a magánbiztonsági ágazatban kockázatként, még akár munkavállalóként is. Ez a magyar felsőoktatásban és így a Semmelweis Egyetemen is komoly kihívást jelent, hiszen egy felsőoktatási intézmény számára – a nemzetközi rangsorban történő előrelépéshez – fontos mérőszám, hogy hány külföldi hallgatót oktatnak. E tekintetben elengedhetetlen az együttműködés, a folyamatos információcsere az állami szervekkel, hatóságokkal a toborzástól az itt-tartózkodáson keresztül úgy, hogy azzal a képzésért fizető, „jó szándékú” hallgatók mindennapjait ne zavarjuk. Ebben egyre nagyobb hangsúlyt kap a magánbiztonsági ágazat is.
Egyébként az utóbbi évek folyamatai alapján szintén jól érzékelhető, hogy egyre nagyobb az egymásrautaltság, egyre jellemzőbb tendencia a valódi együttműködés a magánszektor és az állami szervezetek között. Ugyancsak fontos trend a létfontosságú rendszerelemek (kritikus infrastruktúrák) komplex kezelésének kiterjesztése, vagyis az a fajta üzembiztonsági, üzletmenet-folytonossági szemlélet, ahol a biztonsági vezetőnek egyszerre kell értenie a vagyon-, tűz-, munka-, környezet- és polgári védelemhez, illetve ezeken keresztül képesnek kell lennie feltárni üzembiztonsági kockázatokat a védett létesítményben zajló folyamatok bármelyikében. Korábban csak a versenyszférában volt jellemző ez a megközelítés, most azonban – ahogy a jogalkotó halad előre – újdonság, hogy újabb és újabb ágazatokban is ilyen komplex módon kezelik a biztonság kérdését, és ez a szemlélet szépen lassan beszivárog a közszférába, így például az egészségügybe is.
A magánbiztonsági ágazatban többféle hatás is érzékelhető: az élőerős vagyonvédelem területén is kézzelfogható a rossz munkaerőpiaci helyzet. Miközben szinte teljesen kiürült a munkaerőpiac, kedvező fejlemény lehet, hogy – részben ennek következtében – tisztul a biztonsági vezetők látásmódja, és sok olyan tevékenység leválik az élőerős területről, ahol a vagyonőrök munkája más – jellemzően technikai – megoldással kiváltható vagy helyettesíthető. Ennek köszönhetően megnyílik az út az előtt, hogy az élőerős védelem egyfajta elit szakmává váljon, azonban ehhez a vagyonőröknek valódi képzést kell kapniuk, olyan ismereteket megszerezniük, amelyeket a gyakorlati életben is hasznosítani tudnak. Ezzel szemben egyelőre a valóság az, hogy a megbízók drágán és rossz minőségű szolgáltatást vesznek igénybe, mivel rosszul épül fel a jogszabályi, foglalkozási, osztályozási környezet és a képzési rendszer.
Mindinkább uralkodó trenddé kezd válni, hogy a technika kiváltja az élőerős őrzést – ez elsősorban a demonstratív őrzés és figyelés szintjén jellemző. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a technika mögött mindig ott van az ember, akinek intézkednie kell, ezért az emberi tényező sohasem kophat ki teljesen a vagyonvédelemből. Ugyanakkor fontos lenne új alapokra helyezni az élőerős védelmet: rendet kell tenni a FEOR-számokban és így a szakmai tevékenységek osztályozásának alapjaiban. Differenciálódniuk kell az egyes tevékenységeknek, hiszen mást várunk el egy kivonuló szolgálattól, mint egy portaszolgálattól, egy „egyszerű” telepőrtől és kritikus infrastruktúrát őrző munkatárstól stb. A tisztulás jegyében azonosítani kellene a tevékenységtípusokat és egy valódi duális rendszerben kellene újragondolni a képzést. Mindezek eredményeként a rezsióradíj és így a fizetések is differenciálódhatnának a vagyonvédelemben, illetve tisztulhatna a szakmai profil.
A Semmelweis Egyetemen az utóbbi három esztendőben szinte teljesen átszervezték az élőerős védelmet: a korábbi vagyonvédelmi szolgáltatókkal ellátott szolgálati helyeket visszaszervezték, így mára 54 szolgálati helyen mintegy 212 fő saját állományú közalkalmazott portás látja el a portaszolgálati feladatokat. Ma az egyetemi területeken összesen mintegy 1500 kamera, belépési pont, illetve behatolásjelző rendszer jelzését képes fogadni az egyetem saját üzemeltetésű diszpécserközpontja, ahonnan a diszpécserek kétszer két fő gépkocsizó járőrt (saját alkalmazásban álló személy- és vagyonőrt) képesek a helyszínre irányítani, megerősítve ezzel a portaszolgálatokat. Az átszervezések eredményeként az elmúlt két évben kétharmadára csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma, amihez persze hozzájárultak a technikai fejlesztések is. A létfontosságú rendszerelemek kijelölése mára megjelent az egészségügy és az oktatás területén is, a hatóságokkal közösen végrehajtott válsághelyzeti gyakorlatok, törzsvezetési tréningek tapasztalatait pedig az üzemeltetés során is hasznosítják.
Csikós Gellért, a Rossmann Magyarország revízióvezetője, az Országos Kereskedelmi Szövetség Kereskedelem-biztonsági Munkabizottságának elnöke
A magánbiztonsági ágazat üzletiesebbé válik, dominánsabban jelennek meg a piaci elvárások és igények mind a megbízók, mind a szolgáltatók oldalán. A megbízói oldalon egyre inkább felértékelődik a szakmaiság, és a valós megrendelői problémákra való hiteles reagálási képesség. Azok a szolgáltató cégek lehetnek tehát sikeresek a jövőben, amelyek rendelkeznek olyan vezetőkkel, tapasztalattal és végrehajtói állománnyal, akik értik a kereskedelmi, ipari, banki ágazat problémáit, és valós támogatást tudnak nyújtani a megbízóknak. Továbbá az is érzékelhető, hogy a vagyonőri óradíjak emelkedésével együtt a legtöbb megbízó csökkenti a vagyonőri óraszámot, és technikai fejlesztésekbe kezd, ellensúlyozva a kiesett élőerős őrzési volument. Már nem elegendő csak vagyonőrt biztosítani, ehhez hozzá kell tenni a gondoskodó, szakmai támogatást is a jövő ideális szolgáltatásában.
Jelenleg jó iránynak látszik, hogy a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) nyitottan áll a változásokhoz, és rendkívül hasznos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint az Óbudai Egyetem magánbiztonsági képzési rendszere is. Mindezek mellett számos magánbiztonsági kutatási projekt indult Magyarországon, és jó kezdeményezés a külföldi magánbiztonsági szakértőkkel való kapcsolatfelvétel is. Mindezek együttesen jelentős változásokat generálhatnak már a közeljövőben is.
Az új kihívások nyomán átalakulhatnak bizonyos magánbiztonsági tevékenységek, illetve megváltoznak e téren az arányok is. Élőerős védelemre és jelenlétre továbbra is lesz szükség, de már kisebb létszámban, állandó, jól felkészített vagyonőrökkel, alacsony fluktuációval, folyamatos képzésekkel. Az internetalapú, digitális technikai fejlesztések egyszerűsíteni fogják, hatékonyabbá és egyben üzletiesebbé teszik a szolgáltatásokat. Az arányok megítélésének, megváltoztatásának és felügyeletének egyik legjobb eszköze a kockázatmenedzsment. Ezzel a módszerrel fel lehet mérni a tevékenységen alapuló kockázatokat, és magas, közepes, alacsony kategóriába sorolni például a profitra gyakorolt hatás és a bekövetkezési valószínűség szerint.
Csikós az elmúlt húsz esztendőben a megbízói oldalon biztonsági és üzleti beosztásokban is dolgozhatott, s ezt személyes sikerként értékeli. Mint elmondta, megtanulhatta, hogy a biztonsági ajánlásokat gazdasági környezetben csak üzletiesen átgondolva, nyereség-veszteség és profitra gyakorolt hatáselemzéssel együtt lehet elfogadtatni, mert az üzleti élet mindent vitat. A vagyonvédelemben a szolgáltatói oldalon is vezető beosztásban dolgozott, így átlátta és megértette az ágazat jellemzőit. Jelenleg ismét a megbízói oldalon dolgozik, munkája során a kockázatelemzés-alapú, hatékony, védelmi rendszerek kialakítására, a szakmai együttműködésekre és a baráti kapcsolatokra szeretne fókuszálni.
Duba Róbert, a Szerencsejáték Zrt. biztonsági igazgatója
A biztonsági szakma a komplexitás irányába halad: az életünket már nem tudjuk elképzelni az IT támogatása nélkül. Az együttműködésünk és az egymásrautaltságunk napi szintű, ezen belül is kiemelt figyelmet kap a kibervédelem. A biztonsági vezetőknek továbbá nap mint nap olyan komplex döntéseket kell hozniuk, amelyeknek tűz-, munka- vagy környezetvédelmi kihatásuk egyaránt lehet. A szakmában mindezek mellett kiemelt figyelmet kap az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfelelés. Duba véleménye szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog kapni a biztonsági területeken, így például a kamerarendszerekben, a különböző rendszerek adatainak összekapcsolásában, valamint a kiberterrorizmus elleni küzdelemben. Az informatikai biztonság területén már megfigyelhető egyfajta átrendeződés, a védelmi szemlélet erősödése. Ez a jövőben még hangsúlyozottabban lesz érzékelhető: automata szoftverek (gépek) támadnak automata védelmi rendszereket (gépeket).
Jellemző trend az ágazatban az új technológiák és veszélyek megjelenése, ilyen például a drónok (UAV) jelentette kockázatok növekedése. A világ egyre több területe „virtualizálódik”, így az újkor egyik legnagyobb fenyegetettsége a kibertérben jelentkezik. Mindeközben egyre több pénzt költünk az informatikai rendszereink védelmére, de egyre magasabb szintű, szerteágazó képzést kell kapniuk az ágazatban dolgozóknak is, legyen szó vagyonőrről vagy biztonsági vezetőről. A XXI. században már jórészt automatikus értesítések érkeznek az érintettekhez, és nem a biztonsági őr hívására kell várnunk. Ezeken a pontokon már egyértelműen a technikáé az elsődleges szerep és az ember csak a második helyen áll.
A klasszikus vagyonvédelemben nem fognak megszűnni tevékenységek, csupán átalakulnak vagy a más hangsúlyt kapnak. Így például egyre ritkábban alkalmaznak majd épületen belül úgynevezett check point járőrellenőrző rendszereket, mert az új típusú beléptetőrendszerek – többletszolgáltatás nyújtása mellett – már kiváltják ezt a funkciót. Az egyértelmű trend, hogy egyre kevesebb biztonsági őrt alkalmazunk, mivel sok, korábban humán erőforráshoz kötött tevékenységet váltunk ki technikai megoldásokkal. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a kevesebb biztonsági őrnek magasabb szintű tudással és több képesítéssel kell rendelkeznie, gondoljunk itt a csomagvizsgáló röntgenkészülékek kezelésére, az életmentő defibrillátor használatára vagy az elsősegélynyújtói képzésre. Új biztonsági kockázatok jelentek meg, ez megköveteli a vagyonvédelemtől a valós védelmi értéket jelentő, kiszámítható munkavégzést, az ehhez szükséges folyamatleírásokkal, képzésekkel és minőségbiztosítással.
Duba szakmai karrierjének legújabb kihívása, hogy a Szerencsejáték Zrt. biztonsági igazgatójaként nap mint nap megfeleljen az új kihívásoknak és elvárásoknak. Az igazgatóság átszervezését követően immár jól képzett, ütőképes csapattal rendelkeznek, amely a klasszikus vagyonvédelmi feladatok ellátása mellett képes ellátni az új, Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi törvény, valamint a GDPR kapcsán felmerülő napi feladatokat is. Egy másik területen a Szerencsejáték Zrt. 2017-ben hibapont nélkül szerezte meg az ISO/WLA minősítést.
Kálmán László, a Richter Gedeon Nyrt. rendészeti osztályának vezetője
Napjainkban nagyon aktuális a biztonság kérdése: az emberek biztonság iránti igénye folyamatosan nő, mind a munkahelyi, mind az otthoni környezetünkben. A piac nagyon gyorsan reagált minderre: a nagyobb vagyonvédelmi cégek technikai fejlődése mellett folyamatosan kialakult a szakmának egy olyan ágazata, amelynek szereplői az otthon védelmére „professzionális” online felügyeleti rendszereket ajánlanak különböző dedikált alkalmazásokon keresztül. A piaci növekedés óriási, de mára a hobbicélú akciókamerák összekeveredtek a vagyonvédelmi célú rendszerekkel. Ne legyenek illúzióink, ezek a rendszerek a legtöbb esetben nem rendelkeznek kellő biztonsággal, könnyen támadhatók, feltörhetők, magánjellegű adataink ártalmas céllal felhasználhatóvá válhatnak. Mindeközben nehéz elmagyarázni az ügyfeleknek, miért kell többet költeni egy megbízhatóbb, biztonságosabb és jobb rendszerre.
A vagyonvédelmi piac oly mértékben van ellátva eszközökkel, hogy alapos műszaki, szakértői, illetve gyakorlati tapasztalatra van szükség, hogy ne csak korszerű, hanem jól használható, üzembiztos működésű rendszereket építhessünk fel. A felügyeletirendszer-szoftverekkel a különböző védelmi rendszerelemeket könnyen össze lehet kapcsolni, ezeket automatizálni lehet, és számos információt gyorsan és hatékonyan el tudunk juttatni a védelmi feladatokat ellátók felé.
Várhatóan hamarosan eljuthatunk akár a teljes automatizáltságig is, amire ugyan már a mai technológia is képes bizonyos esetekben, jól behatárolt körülmények között, de közel sem a megfelelő megbízhatósággal. Be kell látni azonban, hogy az emberi tényező sohasem lesz elhanyagolható, a jelzésekre mindig reagálni kell majd, és a rendszereket üzemeltetni kell.
Ami az egyre intelligensebb vagyonvédelmi rendszerek fejlődését gyorsíthatja, az a minden szakterületet érintő és az egyre nagyobb méreteket öltő humánerőforrás-hiány. A közeljövőben az ipari és a nagyvállalati struktúrákban a vagyonvédelmi rendszerek különböző vállalatirányítási, illetve térinformatikai rendszerekbe történő integrálódása kaphat kulcsszerepet. Persze nem szabad elfeledkezni a vagyonvédelem specialitásáról. Egy rendszer feltörése esetén megszerezhető akár egy komplett ipari környezet biztonsági felépítése, ami óriási kockázatot hordoz magában. Több szakma együttes tevékenysége eredményezhet komoly áttörést.
A robbanásszerű munkaerőhiány napjaink munkaerőpiacának megdöbbentő változása és egyben legfőbb problémája is, ami a vagyonvédelmi szakmát is mélyen érinti. A jól képzett munkaerőért éles harc indult. A munkaerőpiacon a saját foglalkoztatású élőerős őrzés szerepe valamelyest felértékelődik, de ez a munkaerőgondokra nem fog tudni önmagában választ és kiutat jelenteni. A jövőben a legfontosabb kérdés a humán erőforrás és a technika arányos alkalmazása, valamint a megfelelő munkaerő megszerzése és megtartása lesz. Nem tartok attól, hogy a technika kiszorítja a munkaerőt, vagy a munkaerő ne lenne alkalmas az alkalmazkodásra, inkább azt tapasztalom, hogy nehéz a megfelelő munkaerőt megtalálni.
Az élőerős őrzés legfontosabb szerepe az emberi kommunikációban és a technikai eszközök kezelésében rejlik. Kommunikációs csatornákon keresztül nyújthatunk professzionális színvonalú szolgáltatást, illetve ugyanezen csatornák ismeretével akadályozhatunk meg akár egy terrorcselekményt.
A rendészeti feladatok ellátásának színvonala, a belső vizsgálatok lefolytatása, azok eredményessége minden esetben függ a kollégák szakmai tudásától, tapasztalatától, helyismeretétől és kapcsolatrendszerétől. A természetes fluktuáció mellett egy ilyen összeszokott, nagyfokú helyismerettel rendelkező, tapasztalt munkatársi gárda képes magas színvonalú vagyonvédelmi szolgálatot nyújtani egy vállalat számára.
Jogosulatlan cselekmények megakadályozásakor, katasztrófahelyzetek kezelésekor nélkülözhetetlen a stabil, kiszámítható, egymást is jól ismerő, gyakorlott állomány. Ha baj van, ha menekíteni kell, ha biztosítani kell, ha menekülni kell, hozzájuk fordulunk, hozzájuk fordulhatunk. Helyismeret hiányában értékes perceket veszíthetünk, aminek a következményei megjósolhatatlanok.
A tulajdonvédelmi technológiák fejlődése mellet nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek megfelelő működtetésére magasan képzett humán erőforrást kell biztosítani. Az emberi tényező így nem lehet kevésbé fontos, mint a technológiai fejlettség.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
