Kilencedik alkalommal rendezték meg a Biztonságpiac Konferenciát és Kiállítást szeptember 20-án, a rendezvénynek ezúttal is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont.
A hagyományoknak megfelelően az aulában összesen 12, a biztonsági ágazathoz kapcsolódó profilú cég mutatta be termékeiket és szolgálatásaikat. A rendezvény a korábbi évekhez hasonlóan a Biztonságpiac Média és Kiadó Kft., a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) közös szervezésében valósult meg.
Szeptember 20-án 9 órakor Kovács Gábor, az NKE Rendészettudományi Karának dékánja nyitotta meg az egész napos rendezvényt. A konferencia egyik fővédnöke Pintér Sándor belügyminiszter volt, aki üdvözlő levélben méltatta a konferencia fontosságát és köszöntötte a résztvevőket. A másik fővédnök Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a későbbiekben, az egyik panelbeszélgetés felvezetőjében mondott köszöntőt – a konferencia védnöke Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány volt.
A nap folyamán négy pódiumbeszélgetés követte egymást, szekciónként négy-négy neves szakértő ismertette és elemezte az adott terület helyzetét, de a megszólalók kitértek az aktuális feladatokra is.
(A részletes program ide kattintva olvasható.)
Magánbiztonság nélkül nem megy
A megnyitót követő első szekció a „Kihívások az állami szegmensben 2022-ben” címet kapta, a kerekasztalbeszélgetés résztvevői a napi aktualitásokat is figyelembe véve tárták fel az elvégzendő tennivalókat.
Kovács István, az ORFK gazdasági pénzügyi főkapitány-helyettese elmondta, hogy ma Magyarország a világ 13. legbiztonságosabb országa, amely főként a rendfenntartó erők összehangolt működésének köszönhető. Elhangzott, hogy a határvadászokhoz eddig több, mint 22 ezer fő jelentkezett, az első ötszáz kiképzett szakembert éppen a napokban avatták fel, az alkalmassági vizsgán átesett jelentkezők képzése pedig folyamatosan zajlik. Szó esett a relatív létszámhiányról, valamint a rendvédelmet illető aktuális pénzügyi kérdésekről, ezen belül az állami bérfejlesztési kötelezettségről is.
Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy a szekció zárszavában kiemelte, hogy az állami szektor számára elengedhetetlen a magánbiztosítási ágazattal való szoros együttműködés, az általuk létrehozott hozzáadott érték meghatározó fontossággal bír.
A panelbeszélgetések szüneteiben a konferencia közel 150 résztvevője megismerkedhetett a kiállító cégek termékeivel és szolgáltatásaival, több eszközt személyesen is kipróbálhattak.
Hadi- és védelmi ipar
Az első szünetet követő panelbeszélgetés Maróth Gáspár köszöntőjével és felvezetésével indult, az államtitkár elmondta: egyre jobban érzékelhető, hogy sorra megvalósulnak az előző években eltervezett honvédelmi törekvések, így végül kiépül a korábban megcélzott komplett és stabil nemzetbiztonsági iparág.
A Marosi Antal moderálta beszélgetés résztvevői a továbbiakban felvázolták, hol is tart a hadi- és védelmi ipar 2021-2022-ben, majd a helyzetelemzésből adódó nemzetközi, regionális és magyarországi feladatokat foglalták össze.
Porkoláb Imre, a HM ezredese hangsúlyozta, hogy egyre jobban felgyorsul a hazai hadiipar fejlesztése, kiemelte a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságát, egyben felhívta a figyelmet a kibertámadásokból eredő veszélyekre.
Új képzések, jogi aspektusok
A harmadik szekcióbeszélgetés a főként a magánbiztonsági ágazat aktualitásaival foglalkozott. A panelbeszélgetés résztvevői többek között a létszámhiányra, a képzésre, a vonatkozó törvények korszerűsítésére, valamint a foglalkoztatás problémakörére fókuszáltak.
Christián László, az NKE oktatási rektorhelyettese kiemelte, hogy az egyetem képzési portfóliója jelentősen színesedett, mind a hallgatók, mind pedig a teljes biztonsági ágazat részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a biztonsági szervező mesterképzés iránt. Az NKE Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője elmondta, hogy a 2020 szeptemberében indított, új tartalmakkal is kibővített képzés elismerést váltott ki az állami és a magánbiztonsági szektor szereplőiből, a biztonsági menedzserek nagyban segítik majd a két szektor együttműködését. Viszonylag friss a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel közösen indított szakirány, a jövőben a sportbiztonság mellett az egyéb rendezvények biztosítására is önálló speciális képzés indul.
A Radványi Róbert a Biztonságpiac Kft. ügyvezetőjének vezetésével folytatott beszélgetésekben terítékre kerültek az adó- és járulékfizetési anomáliák is. Fodor Balázs ügyvéd, egyetemi oktató gyakorlati példák említésével vázolta fel a személy- és vagyonvédelem legfontosabb adó- és büntetőjogi problémáit. Az általános gazdasági bűncselekmények mellett kitért a személy- és vagyonvédelemben tapasztalható anomáliákra, kiemelte, hogy a törvényalkotásnak és a végrehajtásnak is az ágazat fehérítésén kell dolgoznia. A nyilvánvaló adócsalások megelőzéséhez meg kell szüntetni a magánbiztonsági ágazatban mindennapos gyakorlatnak számító alvállalkozói számlázási láncok kiépítését, illetve a színlelt konzorciumok létrehozását. Megemlítette, hogy a gyakorlatban lehetetlen alkalmazni a kötelező rezsióradíjat, mivel abból képtelenség kigazdálkodni az élőerős alkalmazottak legális órabéreit és járulékait.
Ezeket a gondolatokat Kovács György a Justice Security igazgatója gyakorlati példákkal is alátámasztotta, de a szakember azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt három évben jelentős tisztulási folyamat zajlott le a szakmában. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a vagyonőrök korábbi munkahelyeiken felhalmozott adótartozásai erősen megnehezítik, hogy legálisan, valódi alkalmazottként foglalkoztassák őket – e probléma megoldására rendszeres egyeztetéseket folytatnak az adóhatósággal. Megemlítette, hogy a közelmúltban kezdődött energiaválság okán várhatóan jelentősen megemelkednek az ügyfelek energiaköltségei, emiatt a megbízók nagy része újra tervezi költségvetését. Csökkenteni szándékoznak a biztonsági szolgáltatásokra fordítható összegeket, mindezek következtében a régi ügyfelekkel is új megállapodásokat kell kötni. Végül ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmai kamara évek óta tartó hiánya milyen hátrányokat és állandósult gondokat jelent a magánbiztoségi ágazat szereplőinek.
A kibervilág veszélyei
A negyedik pódiumbeszélgetés a „Hadijelentés a kibertérből” címet kapta, ebben a szekcióban az információtechnológia aktuális kérdéseire fókuszáltak a szakemberek. Mivel a XXI. század új kihívásokat hozott az adatvédelem és az információbiztonság terén, terítékre kerültek a kibertámadások is. A négy szakértő hozzászólásaiban az IT-világot legjobban foglalkoztató kérdésekre adandó válaszokat és megoldásokat járta körül.
Hajzer Károly, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára többek között a civil életben és a katonai területen jelentkező legnagyobb veszélyeket és az elhárításukra alkalmazható megoldásokat ismertette. Sajnálatos tényként állapította meg, hogy a digitális képességek terén Magyarország komoly lemaradásban van. Ismertették a civil életben és a katonai területen jelentkező legnagyobb veszélyeket és az elhárításukra alkalmazható megoldásokat. Sajnálatos tényként állapították meg, hogy a digitális képességek terén Magyarország komoly lemaradásban van.
Nemes Dániel, a Biztributor Kft. elnöke a zsarolóvírusokat hozta példaként, és kiemelte, hogy a komolyabb támadásokat érthetően titkolják az áldozatul esett szervezetek – bankok, katonai és kormányzati szervek –, ugyanakkor már érezhető az is, hogy az államigazgatási szervek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a támadások elhárítására, a korszerű informatikai megoldások bevezetésére.
Keleti Arthur, a T-Systems kiberbiztonsági stratégája, kibertitok jövőkutató, író, filmproducer, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke, az Informatikai Biztonság Napja alapítója az adatvédelemről és a kibertitkokról szóló hozzászólásában kifejtette: nehéz felismertetni az emberekkel, hogy milyen valódi veszélyek leselkednek rájuk, ha felelőtlenül adják meg kritikus adataikat a weboldalakon. A mai kiberbűnözők ugyanis már nem egyedileg, amatőr módszerekkel törik fel a rendszereket, hanem szervezetszerűen működnek. Általános tapasztalat, hogy a magánemberek és a vállalatok általában alábecsülik számítógépeik és informatikai rendszereik sérülékenységét. Elgondolkodtató, hogy sem a versenyszektorban működő vállalatok nagy részének, sem az állami szféra szereplőinek nincs használható adatmentésük, így egy sikeres kibertámadás után nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem sikerül újraindítani informatikai rendszereiket.
A rendezvény utolsó órájában a résztvevők a kiállítás megtekintése mellett kötetlen beszélgetésekben kaphattak válaszokat, a kérdésekre Janza Frigyes és Radványi Róbert válaszolt.
