A robbanóanyagok felderítését segítő technológiai fejlesztések mellett az alternatív módszerekben is nagy lehetőségek rejlenek – állítja Chikán-Sonne Zoltán. A légiközlekedés-védelmi szakértő a legújabb trendekről, valamint az alternatív megoldásokról nyilatkozott a Biztonságpiacnak.
Az elmúlt évek terrorcselekményei miatt továbbra is kiemelten fontos tényező a házi készítésű robbanószerkezetek felderítése a légi közlekedésben. E területen olyan új kihívásoknak kell megfelelni, mint a távoli mintavételezés, a rendkívüli gyorsaság és pontosság. Mint arra a Power Shield Zrt. szakértője felhívta a figyelmet: a tömegrendezvényeken gyakran több tízezer látogató közül kellene kiszűrni a robbantásra készülő elkövetőket, a tévedés akár a rendezvény indokolatlan leállításához vezethet, a hiba pedig tömeges sérüléseket okozhat. Mindez óriási felelősséget ró a hatóságok és a biztonságért felelős szolgálatok szakembereire. A megoldás nemcsak az újabb fejlesztésű műszerekben, eljárásokban rejlik, hanem bennünk, szakemberekben is – állítja Chikán-Sonne. A szakértő szerint szemléletváltásra van szükség, tudatos, védelmi szempontból tudatosabb magatartással kell reagálnunk a környezetünkben rejlő veszélyekre.
A robbanóanyagok felderítéséhez alkalmazott műszerek területén megjelent a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia, amelyek még óriási lehetőségeket rejtenek magukban. A különböző új generációs robotok fejlesztése is jelentősen megkönnyíti a szakemberek életét az ismeretlen szerkezetek azonosításában. A fejlesztések fő iránya, hogy rövid idő alatt egyszerre minél több embert lehessen átvizsgálni. Mindez a műszerek és az idomított állatok, elsősorban a kutyák alkalmazásának fejlesztési irányain is látható. Chikán-Sonne szerint a kutyák képességeivel semmi nem versenyezhet, ráadásul ebben a munkában komoly előnyt jelent az a folyamatos irányíthatóság, intelligens kommunikáció, ami az ember-kutya kapcsolatban kialakult. A robbanóanyag-kereső kutyák képzésének is vannak új irányai, főleg a távoli mintavételezés, valamint a házi készítésű robbanóanyagok felderítése terén. A fő irány viszont mindig a megelőzés, a szerkezetek gyártásának, elhelyezésének és indításának megelőzése.
Mint azt a Power Shield szakértője elmondta: a társaság az alternatív robbanóanyag-felderítési módszerek szakértőjeként nagyon komoly eredményeket ért el a robbanóanyag-kereső kutyák egyes munkaterületekre specializálódott képzésében. A cég a részben uniós pályázati forrásból indított projektjében olyan szakmai kutatás-fejlesztést végezhet, amelynek során változó körülmények között vizsgálják a kutyák felderítő képességeit.
A légiközlekedés-biztonsági szakemberek számára a legfőbb kihívást napjainkban a terrorveszély jelenti. A légi közlekedésben is arra lehet számítani – ami az utóbbi években az Európában elkövetett cselekmények alapján is látható –, hogy a korábbi precízen kidolgozott akciók helyett egyre gyakoribbak az egy személy által elkövetett cselekmények, amelyeknek csupán egy valódi céljuk van: minél nagyobb pusztítás emberéletben és anyagiakban. Már nem elsődleges szempont a bonyolult és egyre hatékonyabb védelmi rendszerek kijátszása, hanem azokat a helyeket keresik, ahol nincs ellenőrzés. Ilyenek voltak a brüsszeli vagy az isztambuli repülőterek utastermináljaiban elkövetett terrorcselekmények is – hívta fel a figyelmet a Power Shield szakértője. Európa ugyanakkor nem könnyű terep a szélsőséges dzsihadista harcosoknak, ami a szakember szerint abból is látható, hogy a közelmúltban az előre szervezett, komolyabb előkészítéseket igénylő terrorcselekmények még a végrehajtás előtt a hatóságok tudomására jutottak és meghiúsultak.
Chikán-Sonne szerint a magyar légi közlekedés folyamatosan gyorsuló ütemben növekszik, amit a megszűnt nemzeti légitársaság kiesése sem vetett vissza. A biztonság területén figyelembe kell vennünk az elmúlt évek változásait, a diszkont-légitársaságok előretörését és ezzel párhuzamosan a légi közlekedés olcsóbbá válása miatt az utazóközönség összetételének megváltozását. A már szinte mindenki számára elérhető, olcsó légi közlekedés biztonsági szempontból is újabb veszélyforrást jelent – hívja fel a figyelmet a szakértő. A védelem hazai szabályozottsága nagyon jó, egyértelmű és jól koordinált szabályrendszer létezik, amely a védelmi eszközökre is kiterjed. A magyar légi közlekedés biztonsága a személyforgalom terén európai szintű, a védelmi személyzet és a technikai eszközök tekintetében is az élvonalba tartozik. Az áruszállítás terén viszont van némi lemaradásunk, ez szoros összefüggésben van a több éve tartó átrendeződéssel, ami a Malév megszűnésével kezdődött. Ezen a téren technikai fejlesztésekre van szükség, amelyek ha lassan is, de már megindultak és folyamatban vannak. Már látható az új „cargo bázis” a régi ferihegyi 1-es terminál melletti területen, ami az első jelentős lépésnek mondható. A védelmi berendezések fejlesztése is elkerülhetetlen, modernebb röntgenberendezésekre is szükség lenne. A védelemre fordítható költségek növekedéséhez a forgalomnak is növekednie kell, ehhez pedig a környezet infrastruktúráját szükséges bővíteni, vagyis minden mai döntés, infrastrukturális befektetés két-három év múlva érhet be. A nagyobb forgalom több pénzt, magasabb védelmi ráfordítást eredményez.
Miközben biztonsági szempontból is szükség van a fejlődésre, tudomásul kell vennünk a realitásokat is. Chikán-Sonne szerint ez a látszólagos ellentmondás utat enged a kreatív megoldásoknak, az alternatív védelmi eljárásoknak, így például a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazásának is. Ma már Magyarországon is dolgoznak külön „cargós kutyák”, hiszen a keresőkutyák alkalmazása terén sehol nincs olyan nagy számban bevetés, mint a légi közlekedés áruinak átvizsgálásában. Az e téren felhalmozott elméleti és gyakorlati tapasztalatra Magyarországon büszkék lehetünk, hiszen kutyáink nemzetközi szinten is nagyon jók, a képzési, alkalmazási tudásbázisunk nemzetközi összehasonlításban is óriási értéket képvisel – tette hozzá a szakértő.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
