A ma már országszerte jellemző munkaerőhiány mellett számos egyéb területen küzd kihívásokkal a magánbiztonsági ágazat. Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke szerint a szektor törvényi szabályozásának javítása egyre égetőbb feladat, az ehhez szükséges szakmai háttéranyagok kidolgozásában a vagyonvédelmi kamara új vezetése megfelelő partner lehet.
A munkaerőpiacon kialakult helyzet elvándorlási folyamatokat indított el az országban, ennek eredményei pedig a vagyonvédelemben, a vagyonőri szakmában is megmutatkoznak – mondta a Biztonságpiac érdeklődésére Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke.
Az új munkaerő mindenütt hiányzik az országban, a nyugati határhoz közeli területeken, például Győr-Moson-Sopron megyében komoly vonzerőt jelent, hogy az Ausztriában munkát vállalók euróban kapják a fizetésüket. A szinte valamennyi polgári szakmában érzékelhető munkaerőhiány eredménye, hogy azok a munkavállalók, akik korábban a vagyonőri pályát választották, mostanra magasabb fizetést kaphatnak más területeken. Az alulfizetettség leginkább az ország keleti részein, így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érzékelhető, ahol az alacsony fizetések miatt az ország más területein vállalnak munkát az emberek.
Mindemellett Mandrik szerint országszerte problémát jelent, hogy nincs olyan képzettségű munkavállalói réteg, amely utánpótlást, így egyfajta megoldást tudna jelenteni a belső migrációs helyzetre. A kelet–nyugati irányú, egyelőre nem tömeges munkaerő-elvándorlás az ország egyes részein szinte teljesen kiüríti a munkaerő-kínálatot. Ezzel párhuzamosan jelen vannak hazánkban az olyan multinacionális nagyvállalatok, amelyeknek szükségük van munkaerőre, megfelelő iskolázottsággal, akár betanított munkára is, nagy számban veszik fel a dolgozókat. Ennek a vagyonvédelemben pedig az az eredménye, hogy ezek a nagyvállalatok sem keresik a magánbiztonsági vállalkozásokat, a jobb képességű vagyonőröket pedig saját alkalmazásba veszik, elcsábítják az őrzés-védelemmel foglalkozó cégektől.
Az országon belüli munkaerő-migráció mellett a vagyonvédelemben tapasztalható munkaerőhiány másik oka Mandrik szerint az, hogy míg korábban a munkaügyi központok nagy tömegben indítottak ingyenes vagyonőr-tanfolyamokat, ezek mára eltűntek a piacról. A piacra tehát nem vagy csak alig lépnek be új vagyonőrök, miközben a régebbi alkalmazottak elszivárognak. Mindez ahhoz vezet, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások szinte minden jelentkezőt kénytelenek felvenni, a kis cégek pedig, ha nem tudnak bért emelni, nem fognak tudni munkaerőt szerezni. A helyzetet tovább rontja, hogy azok a jellemzően harmincas éveikben járó dolgozók, akikre a legnagyobb szükség lenne a vagyonvédelemben, nagy számban hagyják el az országot.
Az MBVMSZ az elmúlt öt évben folyamatosan szorgalmazta, hogy a szakmát szabályozó törvény az élethez igazodjon, mivel jelenleg a jogszabályok területén nem látszik előrelépési lehetőség az ágazatban. A munkaadói szövetség elnöke szerint hiányzik az az elem a törvényből, amely a mindennapi élethez, a gyakorlathoz igazítja a szakmai tevékenységet. Bár a 2015-ös vagyonvédelmi törvény sok jó eredményt hozott, ma már a szabályozás frissítésére lenne szükség. További problémát vet fel az is, hogy a biztonságtechnikai terület szabályozása „kiesett a rendszerből” – fogalmaz az MBVMSZ elnöke. Noha tőkeerős biztonságtechnikai cégek vannak jelen a piacon, mindez a szakma lemaradását okozhatja. Az új vagyonvédelmi törvény hiánya a jogbiztonságot is veszélyezteti.
Az ágazati helyzet javulása érdekében egy hatékony szakmai érdekképviseletet ellátó kamarára lenne szükség – tette hozzá Mandrik. Ezt a fajta kamarai funkciót támogatná, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) megalkotná belső, általános szabályrendszerét. Egy ilyen kidolgozott eljárásrend, protokoll mellett szükség volna a kötelező kamarai tagság visszaállítására, ennek hiányában ugyanis csupán néhány ezer fős szervezeti tagsággal lehet számolni, ez pedig nem jelent elégséges szakmai érdekképviseletet. Mindazonáltal az MBVMSZ elnöke előremutatónak tartja, hogy a kamara új vezetése együttműködik a munkáltatókkal és a munkavállalókkal is. Ugyanakkor a jelenlegi vezetés komoly hátrányba került a pénzügyi nehézségek miatt.
Az ágazat helyzetének javítása érdekében az MBVMSZ együttműködik a Belügyminisztériummal és az SZVMSZK-val a kötelező vagyonőri továbbképzés területén, azért, hogy a képzés tartalmi szempontból valóban releváns és szakmai legyen. Emellett a munkaadói szövetség az új magánbiztonsági törvény megalkotását szem előtt tartva „együtt gondolkodik” a kamarával, és – mint azt Mandrik hangsúlyozta – azon dolgoznak, hogy komoly szakmai színvonalat képviselő anyag készülhessen. Ez a gyakorlatban olyan háttéranyagok, javaslatok kidolgozását jelenti, amelyek megfelelő alapokat biztosíthatnak majd az új törvény megalkotásakor.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
Ha bejelentetten is tisztességes lenne az órabér, több munkatársuk lenne. A 2. és 5.szót a munkaadócégek többsége sajnos nem ismeri.