Az elmúlt év a megbízási díjak tekintetében sorsfordító esztendő volt. Az év eleji bizonytalanság, helyenként a kapkodás megnehezítette az élőerős szolgáltatást nyújtó vagyonvédelmi vállalkozások életét — olvasható Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnökének írásában.
A jobb jövedelmezőség, a törvénynek való jobb megfelelőség, a minőségi szolgáltatás lehetősége egy-egy esetben már év közben legyőzte a bizonytalanságot. Az év második felében lezajlott közbeszerzési eljárások, illetve azok eredményessége igen vegyes képet mutat. Ha az elemzésben a nem közbeszerzéshez kötött ajánlatkérő tevékenységet is vizsgáljuk, még színesebb képet kapunk.
Megállapíthatjuk, hogy a minimális szolgáltatási rezsióradíjról szóló kormányrendelet megjelenése nyomán emelkedtek a megbízási díjak, a közbeszerzések esetében ezek már kezdik megközelíteni a kívánt mértéket. Mindezzel évtizedes lemaradást sikerül lassan-lassan lefaragni.
Ezzel együtt a tisztulás jelei is láthatók a piacon. A vagyonvédelmi vállalkozások ma már joggal léphetnek fel a kókler cégekkel szemben – ezt a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ) is támogatja.
A megbízói oldal végre szembetalálkozik azzal az általa eddig is ismert, de tudomásul venni nem kívánt ténnyel, hogy a munkabérek kifizetésének fedezete a megbízási díj. Annak mértékét pedig a minimálbérről és a garantált bérminimumról, valamint a szolgáltatási rezsióradíj mértékéről szóló kormányrendeletek rögzítik, amelyek figyelembevétele a megbízói oldal számára is eminens követelmény. A megbízói felelősség elve még nem érvényesül teljes egészében, azonban a folyamatok ebbe az irányba mutatnak.
Az a múlt év eleji szélsőséges megítélés, amely szerint az MBVMSZ hozzájárul a szakma szétveréséhez, mára megváltozott, és a pozitív vélemények kerültek túlsúlyba.
Az új helyzet azonban új követelményeket is jelent a szakma számára, így a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottság számára is. Eddig a munkavállalók és a munkáltatók közötti tárgyalásoknak az volt az alapjuk, hogy a béremelésnek, a munka világa legjellegzetesebb érdekvédelmi harcának esélye sem volt az alacsony megbízási díjak miatt. A helyzet változásával éppúgy felmerül egy sor új kérdés, mint egy új alapállás kialakításának szükségessége. A minimális szolgáltatási díjat alapesetben ahhoz hasonlóan kellett volna megállapítani, ahogyan a hazai építőiparban is történt. Vagyis az Ágazati Párbeszédbizottság kialakítja a kollektív szerződést, azt kiterjeszti az egész ágazatra, majd ennek keretein belül megegyeznek a főbb financiális tételek mennyiségi paramétereiről, majd kérik az államtól a megállapodás kihirdetését.
Amennyiben a magánbiztonsági ágazat jelentős része bevezeti a minimális szolgáltatási rezsióradíjat – és a nem közbeszerzési pályázatokon is a rezsióradíjjal közel azonos mértékű árakat fogadnak el –, elkerülhetetlenné válik az ágazati kollektív szerződés bevezetése. A vállalkozások részére természetes követelménnyé válik, hogy alvállalkozó nélkül, saját állománnyal teljesítsék megbízásaikat, fizessék ki a kormányrendeletben meghatározott vagy azt meghaladó mértékben a munkavállalókat.
Ez a helyzet más megvilágításba helyezheti a vagyonvédelmi ágazatot, megjelenhet a statisztikákban a valóban szolgálatban álló, ténylegesen foglalkoztatott 80-100 ezer vagyonőr, akik meghatározó módon reprezentálják a vagyonvédelmi szakmát. Ez a munkavállalói csoport már igényelni fogja a szakmai protokollok meglétét, azon tevékenységek pontos leírását, amelyeket nap mint nap el kell végezniük. A szakmaiságot erősítő folyamatokhoz ma hiányoznak a tevékenységek gyakorlati, szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások szakmai követelményeire vonatkozó kidolgozott anyagok és a szakmai minősítő rendszer elemei. Ezeknek a dokumentumoknak – csaknem tizenöt év várakozás után – záros határidőn belül feltétlenül el kell készülniük.
Mindehhez természetesen magas szakmaiságra és tenni akarásra van szükség a magánbiztonság minden szereplője részéről. A feladat tehát adott: mielőtt a munkavállalók sokasága megjelenik a vagyonvédelmi vállalkozásoknál, ezeknek a dokumentumoknak már meg kell lenniük. A dokumentumok széles körű elfogadottsága esetén ez zsinórmérték lehet a megbízói oldal számára is.
Az említett alapdokumentumok megléte esetén az Ágazati Párbeszédbizottság végre nagyobb mértékben teljesítheti alapfeladatát, a munka világával kapcsolatos kérdések kezelését az egész vagyonvédelmi ágazatban. Ez magától értetődően együtt jár azzal, hogy ágazati biztonsági szabályzatot kell készíteni a munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésének alapdokumentumaként.
Mindehhez természetesen új vagyonvédelmi törvényre, egészséges szakmai érdekképviseletre és hatékony szakmai érdekvédelemre van szükség. A feladat tehát adott, a megvalósításhoz arra van szükség, hogy mindenki a saját és csakis a saját feladatát végezze a többi szereplővel együttműködve.
(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
