Az „unokázás” ma már nem ismeretlen fogalom, egész Európában elterjedt jelenségről van szó: 2015 óta létező bűncselekmény, amelyben jóhiszemű idős emberektől csalnak ki hatalmas összegeket családtagjuk megsegítésére hivatkozva. Az ORFK Bűnügyi Főosztályát kerestük meg, hogy megtudjuk, mi változott az elkövetést és a felderítést illetően ennél a csalástípusnál.
Egy biztos: nincs könnyű dolguk a nyomozóknak, amennyiben minden ilyen ügyet szeretnének felderíteni, ugyanis még ma is sokan próbálkoznak az idősek lehúzásával, könnyű prédának tartva őket. Időről időre fontos visszatérni erre a témára, mert elképzelhető, hogy az elítéltek a szabadulásuk után is elkövetik ezt a bűncselekményt.
Szelei Pál rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának vezetője elmondta, hogy 2016-ban több mint 1300 ilyen bűncselekmény esetén indult eljárás Budapesten, 2017-ben pedig ez a szám már nem éri el a 600-at, és az elkövetők számában is tapasztalható visszaesés, ám a jelenség egyelőre nem szűnt meg teljesen.
Néhány jellemző magatartási mód alakult ki ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban – avat be a részletekbe az ezredes. Az egyik ilyen, hogy az idő emberek jóhiszeműségét kihasználva követik el a csalásokat – ezáltal alakult ki és terjedt el az „unokázás” fogalma. A legtipikusabb eset, amikor valaki felhívja a sértettet és azt mondja, hogy az unokája balesetet szenvedett, mentőt kellett hívni hozzá, súlyos állapotban van, orvosi ellátásra szorul, de szüksége van pénzre, hogy az adott szituációból kikeveredjen, és néhány perc múlva az idős embernél meg is jelenik egy küldönc, aki azért jött, hogy az unokának szánt pénzt elvigye. A történet szerint itt a sértett unokájának balesete az az ürügy, amiért ő maga nem tud jelentkezni. A másik lehetőség, amikor az idős emberek rossz hallását, a telefon hangtorzító hatását kihasználva halkan, suttogva, rekedtes hangon éjszaka hívják fel, hogy ne tudja beazonosítani az elkövető hangját, aki unokaként jelentkezik be, és azt mondja, hogy balesetet szenvedett, de nem hagyhatja el a helyszínt, ezért elküldi a barátját, hogy pár százezer forintot küldjön a nagyszülő, amivel az unoka szabadulni tud a helyzetből. Itt az is előfordulhat, hogy az unoka közvetlen ismerőseként mutatkozik be az illető, és szintén hasonló történetet ad elő, ami a szeretett unoka pillanatnyi akadályoztatásáról szól. Ezek tehát a legtipikusabb jegyek, amelyek szinte mindegyik ilyen ügyön végigvonulnak, és amelyekben olyan szituációt teremt a bűnöző, hogy ne tűnjön fel, miért nem személyesen megy az unoka a pénzért. Jellemzően 100-200-300 ezer forintot kértek a sértettektől. Előfordult azonban hárommillió forintos összeg is, amiből egymilliót a nagymama át is adott, mivel annyi készpénze volt otthon.
A sértett ilyen bűncselekmény esetén mindig kiszolgáltatott helyzetben van, nem készül az adott szituációra, nem gondolhatja végig logikusan minden lépését. Az idős embereknél ráadásul az unokával kapcsolatban van egyfajta naivság és a feltétlen szeretet, ami megkönnyíti az elkövetők helyzetét. Arról nem beszélve, nem ritka, hogy az idős ember már rosszul hall, lassabban reagál, különösen, ha álmából verik fel, nem tudja térben és időben elhelyezni a szituációt, és ha tőle kérnek segítséget, azonnal segíteni akar.
2016-ban Budapesten húsz ember ellen indult eljárás, két elkövető összesen 67 esetben tudott megtéveszteni idős embereket, ám az ügyek egy részében ismeretlen tettes ellen fel kellett függeszteni az eljárást.
Ahhoz, hogy sikeres legyen a nyomozás, megfelelő bizonyítékokra van szükség – hívja fel a figyelmet a rendőr ezredes: a leghatékonyabb és legerősebb bizonyító ereje a tettenérésnek van, amikor az idős embernél bekopogtat az unoka nevében megjelenő személy, de nagy lélekjelenlét kell ahhoz, hogy az idős ember álmából felébredve ilyenkor a rendőrséget hívja.
Szelei szerint fontos kiemelni, hogy azokban az ügyekben, amelyek a rendőrség látókörébe kerültek, nem volt olyan eset, hogy úgymond előzetesen figyelték volna a sértettet, és korábban megszerzett adatok alapján hívták volna fel őt. Egyszerűen a telefonkönyvből kiírtak néhány telefonszámot, és füllentettek az unoka nevét vagy nemét illetően, mégis sikerült becsapni az idős embereket. Nem ritka, hogy fiúunokára hivatkoztak, de a nagyszülőnek lányunokája van, ilyenkor bontották a vonalat, ezáltal kísérleti szakban maradt a bűncselekmény, mivel nem valósult meg a kontaktus.
A 2016-os kommunikációs kampányban alkalmazott szórólapok, nyugdíjasklubokban tartott tájékoztatók, tévéinterjúk stb. jól láthatóan hozzájárultak az ilyen bűncselekmények visszaszorulásához. Bár az ilyen típusú elkövetések száma csökkenő tendenciát mutat, soha nem lehet azt mondani, hogy megszűnnek. Előfordulhat, hogy ez is a klasszikus elkövetési magatartások közé fog tartozni. A látencia az elkövetőket támogatja, ezért lenne fontos, hogy mindenki, akit ilyen jellegű támadás ér, tegye meg a feljelentést, mert sokszor a kis mozaikdarabokból lehet összerakni az elkövetési sorozatot – teszi hozzá a szakember.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
