A Magyar Honvédség mentális megújítását és egy ütőképes, elkötelezett, a NATO kötelékében is működőképes haderő létrehozását nevezte fő feladatának a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagy a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén.
Az altábornagy kiemelte: a Magyar Honvédség nemzeti hadsereg, amely felkészített, kiképzett, felszerelt tagja a NATO-nak. Hozzátette, a cél az, hogy a magyar katonai hagyományokon alapuló, erős, hadműveleti és stratégiai szinten befolyásolni képes haderőt hozzanak létre.
A jelölt elmondta: katonai pályája során megértette, hogy a kiképzés, felkészítés nélkül a legjobb technika sem működik. Szólt arról is, hogy a Magyar Honvédséget vezetni megtisztelő, ugyanakkor óriási felelősség.
„Ez egy csapatmunka, a katonák, beosztott parancsnokok támogatása, hitvallása, elkötelezettsége nélkül nem lehetséges” – fogalmazott. Hozzátette: ha bizalmat kap, a feladata az lesz, hogy egy olyan hadsereget hozzon létre, amely képes hazai és szövetségi környezetben megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek.
Mint mondta, Magyarország és az Ukrajnával szomszédos többi állam háborút megelőző állapotban van, ennek tükrében harcászati, harci kiképzést kell adni a katonáknak. Hozzátette: ő annak a híve, hogy lássanak minél többet, és ami jó, adaptálják, ami rossz, engedjék el. Közölte: ehhez szükséges az eddigi gondolkodásmód, az „így szoktuk” megváltoztatása.
A vezérkari főnöknek jelölt Böröndi fontos feladatának nevezte a katonák harcászati kiképzését, a stratégiai felderítést, és azt is, hogy a magyar katonai oktatásba visszahozzák a nukleáris elrettentést. Továbbá olyan logisztikát kell szervezni, amely képes ellátni a harcoló csapatokat – tette hozzá. Közölte: hiszi és vallja, hogy a misszió az a gyakorlóterep, ahol meg tudják mérni, hol tartanak a katonák felkészítésében.
Böröndi hangsúlyozta: kiemelten fontos az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer, és a feladatának tartja, hogy ezeket az erőket kiképezzék a közelükben lévő stratégiai pontok megőrzésére, az ellenség logisztikai vonalainak elvágására. Itt van lehetőség a „szittya, rugalmas szervezetű megközelítésnek”, mert ezzel olyan rugalmas egységet kapunk, elkötelezett hazafiakkal, akik ott élnek, saját településüket akarják megvédeni – mondta.
Szólt arról is: a bemutatók, gyakorlatok távol állnak a valóságos háborútól, arra jók, hogy megmutassák, milyen új képességei vannak a hadseregnek, mert egy háborús helyzetben döntő szerepe van a logisztikának, ezért erre kiemelt figyelmet fog fordítani vezérkari főnökké kinevezése után.
Az elhatározás jó, de ehhez pénz, pénz és pénz kell.
Abból viszont hiány van a választások előtt kiürítették a kasszát, nagyberuházások függőben, az eus pénzek meg az ablakban, ugyan hetente elhangzik, hogy már látják, hogy jönni fog, de csak ők látják.
Ahhoz, hogy valóban egy ütőképes sereg legyen, kell legalább 80-100 ezer fő és azokat el is kell tudnia tartani az országnak.
Szóval, van/lesz teendő bőven, de ehhez rengeteg pénz kell, márpedig az most nincs. Ha nem lesz pénz, akkor csak álmokat kerget az illetékes.