A 2015 januárjában hatályba lépett új büntetés-végrehajtási kódex jelentős változásokat hozott a szervezet életébe. A törvény szellemisége és koherens szerkezete egyaránt a sikeres reintegrációt szolgálja. A praktikus, napi változások egyike, hogy az új jogszabálynak megfelelően már a büntetés-végrehajtás tájékoztatja a szabadlábon védekező elítélteket arról, hol kell megkezdeniük szabadságvesztésük letöltését. Csóti András bv. altábornagyot, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát elsősorban arról kérdeztük, mit is jelentenek a változások a mindennapi gyakorlatban.
— Mennyivel lett egyszerűbb, humánusabb az elítéltek behívása?
— Korábban a „behívót” a megyei törvényszékek illetékes csoportjai küldték ki, a fogvatartottat a megyei büntetés-végrehajtási intézetbe hívták be, ahonnan a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Központi Nyilvántartási és Szállítási Főosztályának döntése alapján irányították át abba az intézetbe, ahol a büntetését le kell töltenie. Az új rendszer praktikusabb, mivel a büntetés-végrehajtási szervezet által kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat. Ezzel is enyhítjük a megyei börtönök zsúfoltságát, mivel nincs szükség az elítéltek szállítására – de például a néhány hónapos fogházbüntetések esetén időzíteni is lehet az elítéltek behívását. Meggyőződésem, hogy az új törvény egyik legfőbb vívmánya, hogy az elítélt együttműködésére, változni akarására épít, és ahhoz nyújt sikeres eszközöket.
— A fogvatartottak a szabadulásuk előtt is kapnak segítséget a visszailleszkedéshez?
— Igen, a reintegrációt pártfogó felügyelők is segítik, akik 2015 januárja óta a büntetés-végrehajtás állományához tartoznak. Közreműködésükkel már a börtönökön belül megkezdődik a civil életbe való beilleszkedést szolgáló felkészítés: megismertetik az elítéltekkel, hogyan kell okmányokat intézni, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, milyen egy állásinterjú, és a szabadulás után is segítenek a visszailleszkedésben.
— Április elsejével hatályba lépett egy új jogintézmény is, a reintegrációs őrizet. Mit jelent ez pontosan?
— Azoknál az elítélteknél alkalmazható, akik első bűntényesek, öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztésüket fogház vagy börtön fokozatban töltik, és a szabadulásukig legfeljebb hat hónap van hátra. A reintegrációs őrizet során az elítélt személyes szabadságát csupán korlátozzák, büntetése utolsó hónapjait nem a bv-intézetben, hanem a lakóhelyén tölti, de távfelügyeleti eszközzel, azaz „lábpereccel” ellátva. Ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, tanulmányokat folytathat, újraalakíthatja és erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait. A bevezetés óta eltelt idő alatt több mint 200 fogvatartott részére engedélyezték a bírák, hogy büntetésük hátralévő részét reintegrációs őrizetben töltsék, egyszóval nagyon jók a tapasztalataink.
— A fogvatartottak többsége nem kaphatja meg ezt a kedvezményt. Nekik is dolgozniuk kell?
— Igen, az elítélteket törvény kötelezi a munkavégzésre. A reintegrációs stratégia egyik legfontosabb eleme éppen a munkakultúra elsajátítása, a foglalkoztatás, illetve azon szakmák oktatása, amelyekkel jó eséllyel lehet elhelyezkedni szabadulás után. Jelenleg az elítéltek több mint nyolcvan százaléka vesz részt foglalkoztatásban – dolgozik vagy tanul – a büntetés-végrehajtási intézetekben. Több mint 2500-an vesznek részt képzésekben, többek között karbantartónak, targoncavezetőnek, térburkolónak, konyhai kisegítőnek, péknek tanulnak. A büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó gazdasági társaságoknál az elítéltek gyakorlatot is szerezhetnek az adott szakmai képzés keretein belül.
— Az Európai Unió ajánlásaihoz igazodva javítani kellett a börtönviszonyokon. Sikerült ezen a területen is előrelépni?
— A férőhely-bővítési programnak köszönhetően az elmúlt években több mint tíz százalékkal csökkent az intézetek zsúfoltsága. A Budapesti Fegyház és Börtön épületében új körletrész kialakításával, a Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet martonvásári objektuma átalakításával, valamint a Szombathelyi Országos Bv. Intézet új épületének átalakításával 2015-ben összesen 562 férőhellyel bővült a börtönök kapacitása. További hatszáz férőhely építésének előkészítése is megtörtént az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti objektumában és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet szirmabesenyői ingatlanán. További jelentős férőhelybővítéseket készítünk elő 2016-ban, az Állampusztai Országos Bv. Intézet területén például egy ötszáz fős körlet építésére is megtesszük az előkészületeket. Az elítéltek külvilággal való kapcsolattartásának javulását jól mutatják a börtönök úgynevezett jóvátételi programjai is: a balassagyarmati intézet fogvatartottjai 2015 karácsonyán például saját keresetükből 150 ezer forint értékű játékadományt juttattak el a helyi kórház gyerekosztályán gyógyuló betegeknek.
(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
