A Costa Concordia 405 millió euróra, vagyis több mint félmilliárd dollárra volt biztosítva. Az óceánjárót üzemeltető társaság a Costa Concordia kapitányát teszi felelőssé a tragédiáért, amely az eddigi információk szerint legalább hat ember halálát okozta.
Az Espirito Santo bank egy londoni elemzője szerint a biztosítók költségei a kártérítési igényekkel együtt elérhetik akár az egymilliárd dollárt is, így a tragédia a hajózás globális történetének legnagyobb veszteségét jelentheti – közölte a Reuters.
Az óceánjárót üzemeltető Carnival Corp. illetékese már korábban leszögezte, hogy nem zárható ki az emberi mulasztás lehetősége.
Francesco Schettinót szombaton vették őrizetbe, és a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja mellett a Costa Concordia kapitányának azért is felelnie kell, hogy elhagyta a hajót, mielőtt valamennyi utast kimenekítették volna a roncsról. Schettino, akit 2006-ben neveztek ki kapitánynak, az olasz partiőrség illetékesei szerint azután is megtagadta a fedélzetre való visszatérést, hogy erre külön és nyomatékosan felszólították.
A Costa Concordia balesete immár természeti katasztrófával is fenyeget: a 114,5 ezer tonnás óceánjáróban mintegy 2,3 ezer tonna üzemanyag volt, amely a La Repubblica olasz lap értesülései szerint jelenleg is ömlik a tengerbe.
Az óceánjáró 513 millió dollár értékű biztosítását olyan piaci szereplőknél kötötték, mint az XL, az RSA és a Generali. Az RSA tájékoztatása szerint kitettsége 10 millió euró alatt van, de a Generalinál is úgy nyilatkoztak, hogy a tragédia pénzügyi hatásai „nem nagyok” a biztosítóra nézve.
A londoni Lloyd’s-hoz tartozó XL szakértői már a hétvége óta a helyszínen dolgoznak, de a károk pontos felméréséig nem nyilatkoznak a veszteségekről. A tragédia különösen rosszkor történt az XL szempontjából: a cég a közelmúltban közölte, hogy 2011-ben több mint kétszázmillió dollár veszteséget volt kénytelen leírni.
A tragédia az olaszországi Giglio közelében történt, és a helybéliek elmondása szerint a Costa Concordia tavaly augusztusban már végrehajtott egy hasonló manővert a tengeren. A tengerparti településen élők már akkor is úgy nyilatkoztak, hogy a parthoz „vészesen közel” fordult az óceánjáró.
A megadott iránytól való eltérést az üzemeltető nem hagyta jóvá, ezért a vészjelzők kikapcsolására és az előre beprogramozott útvonalterv kiiktatására volt szükség. A hajótest roncsolódását jól érzékelteti, hogy a Costa Concordia 290,2 méteres hosszúságához képest a víz alatti szikla, amelyre a hajó felfutott, 70 méteres lyukat vágott a hajótesten.
A fedélzeten tartózkodó 4 229 emberből mintegy ezer fő tartozott a személyzethez, többségüket két órán belül evakuálták. Mivel többen csak úszva jutottak ki a partra, sokaknál fennforgott a hipotermia veszélye. (A tragédia a parttól mintegy száz méterre történt.)
Az eddigi információk szerint hatan meghaltak, tíz utast és a személyzet hat tagját még mindig keresik. Az óceánjárón utazó magyarok közül két emberről még mindig nincs hír.
Az a tény, hogy az óceánjáró jóváhagyás nélkül hajtott végre egy veszélyes manővert Giglio közelében, több biztonsági kérdést is felvet – írja egy vészhelyzetekkel, katasztrófákkal foglalkozó olasz blog szerzője. A hajó irányítása feletti döntési mechanizmus mellett az olasz szakértő szerint az is kimondottan „érdekes”, hogy a technikai apparátus működése ugyan megfelelő volt, de a kapitány mégis „felülírhatta” azt és kéziirányításra kapcsolhatott.
Forrás: Reuters/Biztonságpiac.hu-gyűjtés
