Még mindig sok cég nem rendelkezik az üzletfolytonosság menedzsment (BCM) -programjához elengedhetetlen üzletihatás-elemzéssel, vagyis nem azonosította azokat a kritikus eseményeket, folyamatokat, amelyek bekövetkezése, illetve nem megfelelő működése esetén akár több tízmilliós kár is érhetné őket – derült ki a KPMG BCM-körkép 2011 című felméréséből.
„A felmérésben résztvevő vállalatok 70 százalékánál ugyan készült üzletihatás-elemzés, de több hiányosságra is fény derült ezekkel kapcsolatban. Többen nem vették figyelembe az üzleti folyamataik egymástól való függőségét, mások rosszul becsülték meg, mennyi ideig tudnák nélkülözni a kritikus erőforrásaikat” – mondta Gaidosch Tamás, a KPMG kockázatkezelési szolgáltatásait vezető partnere.
Egy telekommunikációs hiba, áramszünet, BKV-sztrájk, vagy akár egy komolyabb informatikai incidens is okozhat napi több tízmilliós kárt, ha nem rendelkezünk megfelelő üzletfolytonosság-menedzsment (BCM) keretrendszerrel és tervekkel, melyek célja az ilyen incidensek hatékony kezelése. Bár Magyarországon is elérhetőek a BCM-keretrendszerek kidolgozását támogató nemzetközi szabványok, az általánosan elfogadott legjobb gyakorlatok, minden szervezetnek más az igénye, mindenki kicsit másként közelíti meg az üzletfolytonosság tervezését.
„ Amikor először szerveztünk találkozót a BCM-mel foglalkozó szakembereknek, azt tapasztaltuk, hogy a kérdések és a problémák, amelyekkel e kockázatkezelési szakértők és informatikusok szembesülnek sokszor mégis nagyon hasonlóak. Hogyan azonosítsuk azokat a váratlan helyzeteket, amelyekre érdemes felkészülni? Hogyan vonjuk be a kollégákat a tervezésbe? Hogy érdemes tesztelni és karbantartani a terveinket? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták a szakembereket” – mondta Gaidosch.
A következő, január végén esedékes szakmai klub témájául ezért a BCM-keretrendszerek alapját jelentő úgynevezett üzletihatás-elemzést választotta a KPMG. Az üzletihatás-elemzéseket vizsgálva kiderült, hogy bár a válaszadók kétharmada elkészíti ezeket, az elemzések mégsem biztosítanak szilárd alapot az üzletfolytonosság-tervezés számára.
A vállalatok 62 százaléka az elemzés során ugyanis nem vette figyelembe üzleti folyamatainak egymástól való függőségét – ez azt a veszélyt rejtheti magában, hogy nem fektetnek hangsúlyt egy másodrangúnak gondolt folyamat vagy funkció folytonosságának biztosítására, és így az erre támaszkodó kritikus folyamataik folytonossága sem garantálható. A válaszadók 40 százaléka nem határozta meg a vizsgált folyamatok, vagy a funkciók nem megfelelő működése nyomán előálló üzleti hatások nagyságát.
„Különösen meglepő volt azzal szembesülni, hogy bár az üzletihatás-elemzést készítők túlnyomó többsége meghatározta, hogy a kritikusnak ítélt erőforrásaikat mennyi ideig tudják nélkülözni, a válaszadók óriási hányada, 70 százaléka esetében azonban az it-részleg jelenleg nem garantálja ezeket az erőforrás-helyreállítási időket” – tette hozzá Molnár István, a KPMG üzletfolytonosság-tervezési szolgáltatásokért felelős vezetője. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a válaszadók jellemzően 1-3 évente frissítik az üzletihatás-elemzést.
„Mivel a BCM egyik alapjáról van szó, a szervezeteknek fontos lenne átgondolni, hogy milyen kockázatokat vállalnak egy nem megfelelő, hiányos üzletihatás-elemzésre épülő rendszerrel. A hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatok megismerése, más BCM-szakemberekkel való eszmecsere sokat segíthet a vállalat üzletfolytonosság menedzsmentjének tökéletesítésén”- mondta Gaidosch.
