Pekingben hétfőn bejelentették, hogy a Dél-kínai-tenger egy részén újabb haditengerészeti gyakorlatot tartanak, ezért az ország nemzetközileg is elismert területi vizein lévő, a Hajnan tartománytól délkeletre eső területeket kedd és csütörtök között lezárják.
Ezzel egy időben Szun Csien-kuo, a központi katonai bizottság összhaderőnemi vezérkari főnökének helyettese egy pekingi fórumon azt mondta, hogy a katonai célú „szabad hajózhatóság” gyakorlása akadályává válhat a tényleges szabad hajózhatóságnak a régióban és ez „akár katasztrófához is vezethet”.
Megfigyelők szerint a társégben továbbra is feszült várakozás jellemzi a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság múlt heti döntésének következményeit. A Fülöp-szigetek kezdeményezésére indított eljárás végén Manila és Peking területi vitájában a Kínai Népköztársaság ellenében foglaltak állást, megkérdőjelezve Kína történelmi hivatkozású területi követeléseinek jogosságát.
Peking leszögezte, hogy az eljárást „politikai színjátéknak” tartja, a határozatot semmisnek tekinti, magára nézve nem tartja hatályosnak. Egyúttal kifejezte: a szuverenitást érintő kérdésekben nem enged, területét mindenáron meg fogja védeni.
Szun Csien-kuo tengernagy kiszivárgott értesülések szerint a hétvégén azt hangoztatta, hogy a „szabad hajózhatóság” jogának nemzetközi követelése egyfajta „műbalhé”, mivel a szabad hajózhatóság a múltban sem volt veszélyben, ahogyan ma sem. A jövőben sem lesz, amíg valaki nem „trükközik” – jegyezte meg a katonai vezető.
Mint mondta, Kína határozottan tiltakozik az olyasféle demonstratív légi vagy vízi úton történő területmegközelítések ellen, amelyeket az Egyesült Államok hadihajóival és kémrepülőgépeivel a közelmúltban több alkalommal is végrehajtott.
Szun úgy vélte, a választottbírósági eljárásnak az a tanulsága Kína számára, hogy növelnie kell védelmi képességeit, hogy „amikor a helyzet valóban kiéleződik”, a hadseregnek döntő szerepe lehessen az ország szuverenitásának és érdekeinek védelmében.
A Dél-kínai-tengeren az elmúlt egy hétben viszonylagos nyugalomról számolt be a média, a választottbírósági döntés kihirdetését követő napon a Fülöp-szigetek és Japán parti őrsége tartott közös gyakorlatot a tengeren. Néhány nappal később a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetébe eső, 2012 óta kínai felügyelet alatt álló zátonyt próbálta meg Fülöp-szigeteki halászok és riporterek hajója megközelíteni, de a kínai parti őrség 4 hajója útjukat állta.
A hivatalos kínai kommunikáció a közvetlenül érintett felek közötti területi viták tárgyalásos rendezését tartja az egyedüli megoldásnak, miközben visszautasítja az Egyesült Államok és térségbeli szövetségese, Japán beavatkozását a kérdésbe.
Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek új elnöke már kinyilvánította tárgyalási hajlandóságát Kínával, és a 88 esztendős volt elnököt, Fidel Ramost kérte fel követnek az egyeztetések megkezdésére. Egyelőre bizonytalan, hogy Ramos eleget tesz-e Duterte óhajának.
Liu Csen-min kínai külügyminiszter-helyettes a napokban kijelentette, bízik benne, hogy a tárgyalásokra mihamarabb sor kerülhet. Hozzátette azt is: meggyőződése, hogy az együttműködés a filippínók számára „kézzelfogható előnyökkel” fog járni.
Sajtójelentések szerint vasárnap óta Kínában tartózkodik John Richardson tengernagy, az amerikai haditengerészet hadműveleti vezetője, aki elsősorban épp a dél-kínai-tengeri helyzetről, a lehetséges együttműködésről tárgyal Vu Seng-li tengernaggyal, a kínai haditengerészet parancsnokával.
