Kína hét-nyolc százalékkal növeli az idén védelmi kiadásait, ami az elmúlt hat évben a legcsekélyebb – közölte pénteken az Országos Népi Gyűlésnek (ONGY), vagyis a kínai parlamentnek az éves ülésszakát megelőző sajtótájékoztatóján az ülésszak szóvivője, egyúttal a parlament külügyi bizottságának vezetője.
A hagyományos nyitó sajtóértekezlet hagyományos kérdésére válaszolva Fu Jing elmondta, hogy a katonai költségvetés növelésének mértéke kisebb lesz az előző évinél, amikor hivatalosan 10,1 százalékkal, 886,9 milliárd jüanra (135,39 milliárd dollár) bővültek a katonai kiadások.
Ez az összeg egynegyedét teszi ki az Egyesült Államokénak, amely 2016-ra 573 milliárd dollárt irányzott elő. Mindazonáltal szakértők úgy vélik, mivel a két ország különbözően számolja, hogy mi tartozik bele a katonai költségvetésbe, és mi nem, a kínai büdzsé vélhetően hivatalosan is 40-50 százalékkal nagyobb volna, ha az amerikai módszer szerint számolnák.
A volt külügyminiszter-helyettes Fu Jing, akit a kínai vasladynek is szoktak nevezni, korábban egyenesen felháborítónak tartotta, hogy ezt a kérdést állították tájékoztatója középpontjába, és volt olyan eset, hogy nem is válaszolt rá. Két éve a katonai kiadásokat sokalló megjegyzésre a kínai külügyi szóvivő pedig úgy vágott vissza, hogy „a kínai hadsereg nem cserkészcsapat”, bármennyire is szeretnék sokan, hogy annak tűnjön.
Az elmúlt napokban a hongkongi médiában több szakértő, katona is úgy vélekedett, hogy a költségvetés akár 20 százalékos növelése is indokolt lehet, mert – szólt a magyarázat – az Egyesült Államok militarizálja a térséget, ezért az ország biztonsága egyre nagyobb veszélynek van kitéve.
Fu Jing ugyancsak utalt arra, hogy az Egyesült Államok jelentős mértékben növelte katonai jelenlétét a térségben, és megszaporodtak a kínai felügyelet alatt álló dél-kínai-tengeri szigetek közvetlen közelében folytatott amerikai járőrözések.
Úgy vélte, azzal, hogy Amerika szövetségeseivel együtt fokozta katonai aktivitását az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és a régióba küldi legkorszerűbb repülőgépeit és hadihajóit (haditengerészeti flottájának 70 százalékát), máris kimerítette a militarizálás fogalmát. Washington szerint viszont éppen Kína militarizálja a Dél-kínai-tengert, mert a fennhatósága alá tartozó szigeteken katonákat, haditechnikát állomásoztat.
Ehhez képest meglepetés volt Fu válasza, amely egyszámjegyű, csökkenő tendenciáról árulkodik. A végső, pontos hivatalos számot a gazdaságfejlesztés, a növekedés egyéb tervszámaival együtt Li Ko-csiang miniszterelnök munkabeszámolója fogja tartalmazni, amelyet a parlamenti ülésszak első napján a szombati plenáris ülésen ismertet.
Fu Jing pénteken utalt rá, hogy a védelmi költségvetést az ország védelmi szükségletei és gazdasági fejlődése határozzák meg. Megfigyelők szerint ezúttal elsősorban az utóbbi lehetett domináns, hiszen Kína gazdasági növekedése jelentős mértékben lassul, tavaly a GDP bővülése már csak 6,9 százalék volt. A védelmi kiadások növekedése legutóbb 2010-ben volt egyszámjegyű, akkor 7,5 százalékban határozták meg.
Hszi Csin-ping kínai államelnök-pártfőtitkár, aki egyúttal a Központi Katonai Bizottság elnöke, októberben bejelentette, hogy a hadseregfejlesztés és -reform részeként a világ legnagyobb létszámú hadseregét 300 ezer fővel csökkentik.
