Közös járőrszolgálatot indított a német és a cseh rendőrség a német-cseh-lengyel határvidéken az embercsempészet és az illegális migráció visszaszorítására.
A schengeni járőrcsoport nevű egység munkáját a napokban mutatták be. A határőrizetért felelős német szövetségi rendőrség és a cseh állami rendőrség első közös egysége április elején kezdett dolgozni, kétévi előkészület után, amelyet a tagállami határokon átívelő biztonsági együttműködés erősítését szolgáló európai uniós program támogatásával finanszíroztak.
Az egyelőre 16 rendőrből álló csoport valamennyi tagja kétnyelvű: németül és csehül is beszélnek. Központjuk Csehországban, Hradek nad Nissou település rendőrőrsén van, a járőrözéshez német és cseh rendőrautókat használnak.
A csoport tagjait kiemelték korábbi egységükből, így önállóan szervezik meg munkájukat, amelyben mindkét rendőri szervezet adataira támaszkodhatnak. A németországi Zittau és a csehországi Liberec által határolt régióban, azaz a német-cseh-lengyel hármashatár térségében dolgoznak. Ez a vidék a Németországba irányuló embercsempészet és illegális migráció egyik központjának számít. Tavaly 18 ezer illegális határátlépést regisztráltak, ami háromszoros növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest, és 630 embercsempészt fogtak el 2022-ben.
Német hírportálok beszámolói szerint a német és a cseh rendőrök egy éjszakai műveletről érkeztek a keddi bemutatóra. A műveletben egy ukrán csempészt fogtak el, aki hat szíriai embert juttatott be illegálisan Németországba. Elmondták: előfordul, hogy a csempészek 9-11 embert zsúfolnak be egy autóba. Ismert a csomagleadásos módszer is, amikor a csempészek még cseh területen kiteszik ügyfeleiket, akiknek gyalog kell átkelniük a határon. Jellemző az is, hogy röviddel az átkelés után parancsolják ki őket járműjükből. Ilyenkor gyakran a környéken várakozó, beavatott családtagok veszik fel az érkezőket.
A német szövetségi rendőrség és a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi adatai szerint az utóbbi hónapokban erősödött a Németországba irányuló illegális migráció, amelynek három fő útvonala van. Az első a balkáni migrációs útvonal, amelyen kissé csökken a nyomás: míg tavaly 136 százalékkal nőtt a Németországot a Balkánon keresztül elérők száma, idén február végéig 28 százalékkal csökkent.
A második a Földközi-tenger középső medencéjén keresztül vezet, és a líbiai-tunéziai térségből Olaszországba átkelő, majd onnan Németországba továbbutazó menedékkérők száma nagyságrendekkel emelkedett: idén február végéig 21 ezren érkeztek ezen az útvonalon, ami 255 százalékos növekedést jelent. Új fejlemény továbbá, hogy egyre több afgán állampolgár használja a Törökországból Olaszországba vezető tengeri útvonalat – állapította meg a német rendőrség egy elemzésében, amelyet a napokban ismertetett a Bild című német napilap.
Kiemelték, hogy ismét egyre nagyobb a jelentősége a harmadik, keleti migrációs útvonalnak. A menedékkérők ezen az útvonalon Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkeznek Németországba. A tavalyi év azonos időszakához képest február 28-ig 141 százalékkal nőtt az ezen útvonalon érkező migránsok száma.
Egyre több szíriai, afganisztáni és iraki menedékkérő irataiban szerepel oroszországi beutazási bélyegző, amivel kapcsolatban ugyan nincsenek arra utaló „konkrét adatok”, hogy Moszkva ismét menedékkérők révén igyekezne nyomást gyakorolni, az viszont kijelenthető, hogy az orosz hatósági szervek nem lépnek fel aktívan az illegális migráció ellen – ismertette a Bild a szövetségi rendőrség elemzését.
A BAMF-hoz tavaly 226 467 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ez 52 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 148 233-hoz képest. Ennél több kérelmet Németország újraegyesítése óta csak öt alkalommal regisztráltak: a legutóbbi nagyobb menekülthullám éveiben, 2015-2016-ban, és a délszláv háború idején, az 1991-1993-as időszakban. Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából nagyjából egymillió ember menekült Németországba, ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kaptak. Velük együtt 2022-ben minden korábbinál többen érkeztek Németországba a menekültügyi rendszer révén.
