Augusztus közepére elkészült a Magyar Honvédség idén májusban és júniusban történt repülőbaleseteinek körülményeit feltáró honvédelmi minisztériumi (HM) vizsgálóbizottság jelentése – közölte a szaktárca a távirati irodával.
A magyar légierő egyik Gripen vadászgépe május 19-én Csehországban túlfutott a leszállópályáján és összetört, egy másik Gripen pedig június 10-én Kecskeméten az orrfutó hibája miatt a hasán szállt le. A pilóták mindkét esetben katapultáltak. Június végén a Magyar Honvédség egy JAK-52-es típusú gyakorlógépe szenvedett balesetet a szolnoki helikopterbázison. A kétüléses gép gyakorlatot hajtott végre, amikor az első kabinban ülő pilóta lángokat észlelt a motortérben. A bázis területén kényszerleszállást hajtottak végre, az egyik pilóta súlyos égési sérüléseket szenvedett.
Korábban Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke is részletesen tájékoztatta az Országgyűlés illetékes bizottságait az esetekről. Mivel a Gripen vadászgépekkel történteket külföldi szakértők is vizsgálják, a repülőbalesetek okairól, körülményeiről őszre várhatók végleges eredmények.
A Hivatalos Értesítő június 30-ai számában jelent meg a honvédelmi miniszter utasítása a 2015. május–június hónapokban bekövetkezett repülőbalesetekkel összefüggő okok és körülmények vizsgálatára. A testület vezetőjének Kun Szabó Istvánt, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát nevezte ki. A bizottság tagja volt Kádár Pál, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetője és Fodor Péter, a HM Kontrolling Főosztály vezetője.
A bizottság vizsgálata minden a Magyar Honvédségben rendszeresített repülőeszközre kiterjedt. Különös tekintettel a repülés feltételeinek – kiemelten az eszközök, az üzemeltetés, a kiképzés, a humán tényezők, valamint az irányítás és vezetés – biztosítottságára, a légierő-feladatrendszer szabályozottságára és az azzal kapcsolatos felelősségekre, illetve a szakmai beosztásokat betöltők alkalmasságára, kiemelt figyelemmel a vezetői beosztást betöltőkre.
A testületnek 2010 januárjáig visszamenőleg vizsgálnia kellett a repülőszemélyzet kiképzési terveit, a kiképzésre irányadó előírásokat, azok esetleges hiányosságait, továbbá a repülőszemélyzet aktuális kiképzettségét. A vizsgálóbizottságnak át kellett tekintenie a repülőeszközök üzemeltetése során felmerült műszaki rendellenességek, meghibásodások dokumentálásának rendjét, valamint az ezekből levonható tapasztalatok feldolgozását, továbbá vizsgálniuk kellett, hogy a műszaki személyzet a repülőeszközökön az előírt karbantartási és ellenőrzési feladatokat előírásszerűen és dokumentált módon hajtotta-e végre.