Műszakilag és gazdaságilag is kivitelezhető az a kibocsátáscsökkentés, amellyel a globális hőmérséklet-növekedést 2 Celsius-fok alatt lehet tartani a 21. században – áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által megjelentetett átfogó tanulmányban.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az UNEP által megjelentetett, évente készülő és immár másodszor kiadott, A kibocsátási rés áthidalása című tanulmány 15 ország 28 tudományos csoportjának 55 tudósának és szakértőjének közreműködésével készült el.
A jelentés egyik társszerzője Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora és az egyetem Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának igazgatója.
A tudósok azt a „rést” vizsgálták, amely 2020-ig az országok üvegházgázkibocsátás-csökkentési vállalásai és a között az elengedhetetlenül szükséges kibocsátási szint között van, amellyel a felmelegedés a 2 Celsius-fokos cél alatt tartható.
A jelentés alapvető információkat nyújt a kormányoknak és döntéshozóknak arról, milyen lehetőségeik vannak, hogy a világ meg tudjon felelni az éghajlatváltozás kihívásának – idézi a közlemény Achim Steinert, az UNEP igazgatóját és az ENSZ helyettes főtitkárát.
A szakértő hozzátette: az országoknak a jelentéssel minden szükséges műszaki és gazdasági forgatókönyv rendelkezésükre áll arról, miként lehet áthidalni a kibocsátási rést, amely a jelenlegi ambíciószint és a tudományos tények szerint szükséges szint között van.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun szerint a jelentés megmutatja azt, hogy még rengeteg teendőnk van mind az ambíciók, mind pedig a szabályozás tekintetében, de megmutatja azt is, „hogy ha nem késlekedünk, akkor még mindig lehetséges a rés bezárása” – olvasható a közleményben.
A jelentés szerint a megújuló energia egyre szélesebb körű felhasználásával, tüzelőanyag-váltással és energia-hatékonysági fejlesztésekkel a világ képes lehet a szükséges kibocsátás-csökkentés nagy részét teljesíteni. További lehetőségek rejlenek a szektoriális fejlesztésekben, egyebek között a tömegközlekedés fejlesztésében, az alacsonyabb fogyasztású járművek elterjedésében, illetve a mezőgazdaság és a hulladék-gazdálkodás hatékonyságának a növelésében.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek idei, dél-afrikai tárgyalásának kezdete előtti napokban, illetve a brazíliai Rio+20 fenntarthatósági csúcs előtt hét hónappal publikált Kibocsátási Rés Áthidalása című jelentés az eddigi legegyértelműbb jelzés arról, hogy a világ már rendelkezik megoldásokkal a klímaváltozás megállítására.
A jelentés egyértelmű lehetőségeket kínál a döntéshozóknak arra, hogy miként lehetséges a kibocsátási rés – vagyis a megvalósuló és a potenciális kibocsátás közötti eltérés – áthidalása, amely a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább hat gigatonna szén-dioxid-egyenérték a tavalyi öthöz képest.
A jelentés ennél sokkal pesszimistább lehetőségeket, akár 11 egyenértékes lehetséges rést is felvázol, arra az esetre, ha a fejlett országok vállalásai, illetve a fejlődő országok törekvései nem teljesülnek maradéktalanul.
A tanulmány kiemeli az energiarendszer realisztikus változásainak a szükségességét az energia-hatékonyság javítása és a megújuló energiák gyorsuló felhasználása által. Az UNEP jelentése – a döntéshozók számára jelentős szempontként – a különböző lehetőségek költségeit is felbecsüli. A szerzők szerint globálisan az átlagos tonnánkénti határköltség 34 amerikai dolláros mediánnal, 25 és 54 amerikai dollár között szór.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a döntéshozók 2020-ig képesek a rést szűkíteni, vagy akár be is zárni, ha megegyeznek az ambiciózusabb kibocsátás-csökkentési vállalások végrehajtásában és az azokhoz kötődő szigorúbb szabályokról, amelyek biztosítják a vállalásoknak való megfelelést. Továbbá ha döntést hoznak arról, hogy az energia rendszereikben megcélozzák a nem fosszilis és megújuló energiahordozók használatát, valamint jelentős eredményeket érnek el az energiahatékonyság javításában, és erős, hosszú távú, szektorspecifikus szabályokat vezetnek be annak érdekében, hogy a különböző gazdasági szektorok realizálják a kibocsátás-csökkentési képességüket.
