Felmentette a „kémkedési per” vádlottjait a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa az elsőfokú, nem jogerős határozatában.
A Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.
A Kaposvári Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette tanácsa új eljárásban, azután hozott döntést, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tavaly eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a Debreceni Törvényszéknek az ügyben 2013-ban hozott elsőfokú ítéletét. Ebben Galambos és Szilvásy egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést, Laborc egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott, P. Lászlót felmentették.
A bírósági eljárás államtitkok miatt zárt ajtók mögött folyik, a Kaposvári Törvényszéken is csak a döntés rendelkező része volt nyilvános. Az ügy iratait 2040-ig titkosították, ezért nem tudni hivatalosan, mi volt az, amiért a volt titkosszolgálati vezetőknek a vádlottak padjára kellett ülniük.
Zamecsnik Péter, Laborc ügyvédje az ítélethirdetés után az MTI-nek elmondta: az ügyész mind a négy vádlottat érintően fellebbezett a határozat ellen, így az nem jogerős, az ügy a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik, s reményei szerint ott le is zárul.
Szilvásy örömének adott hangot a felmentő döntés okán. „Csak kiderült az igazság!” – fogalmazott. Azt mondta, „a többiekkel együtt” biztos volt abban, hogy „nem követtek el semmiféle bűncselekményt”, bár tudja, a média, a közvélemény, a politikai erők egy része ennek az ellenkezőjét sugallta az elmúlt öt évben.
Megjegyezte, a politikusok, állami vezetők, miniszterek tevékenységét nem büntetőjogi alapon kellene megítélni, a politika közelében lévő hatóságoknak sem kellene büntetőjogi irányba terelniük a politikai vitákat.
Szilvásy hozzátette: óva int mindenkit attól, hogy „ezt bárki bármelyik oldalon politikussal, vezetővel szemben megismételje”.
