Harminc évvel Európa újraegyesítése után az európai joggal és a helsinki egyezménnyel összhangban stabil és kiszámítható viszonyt kell kialakítani Oroszországgal, a legsürgősebb teendő pedig az ukrán válsággal kapcsolatos feszültség enyhítése — hangoztatta a francia külügyminiszter.
Jean-Yves Le Drian Bogdan Aurescu meghívására, Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel együtt részt vett a NATO keleti tagállamait tömörítő B9-ek csoport külügyminiszteri szintű távértekezletén vett részt. Aurescuval közösen tartott sajtóértekezletén Le Drian újságírói kérdésre reagálva leszögezte: nem nevezhető provokációnak, ha Franciaország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – katonákat küld Romániába és a balti államokba, Párizs ezzel szövetségesi kötelezettségének tesz eleget. Hozzátette, mind a kilátásba helyezett azonnali súlyos szankciók előkészítésével, mind a keleti NATO-tagállamok biztonságának megerősítésével el akarják rettenteni Oroszországot attól, hogy lerohanja Ukrajnát, ezek a lépések pedig az Oroszországgal folyatandó, a feszültség enyhítését célzó tárgyalásokat hivatottak előkészíteni.
A francia külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Oroszország az erőszak alkalmazása helyett partnernek bizonyul az eszkaláció enyhítésében, és folytatja az egyeztetést a fegyverzet ellenőrzéséről, illetve a feszültség csökkentéséről mind az Egyesült Államokkal, mind a NATO-val, mind az úgynevezett normandiai formációhoz tartozó országok (Ukrajna, Oroszország, Németország, Franciaország) között. Le Drian nyomatékosította: semmilyen döntés nem születhet Európáról az európaiak bevonása nélkül.
Bogdan Aurescu kijelentette: a románok történelmi tapasztalata, hogy a világnak ezen a táján csak egy erős elrettentő képességre alapozva lehet diplomáciai eredményeket elérni. Megállapította: Oroszországnak az ukrán határok mentén és a Fekete-tenger térségében felsorakoztatott hadereje többszöröse annak, mint amit a NATO a keleti szárnyon és annak déli részén, Románia térségében állomásoztat.
„Nem beszélhetünk olyan NATO-csapatösszevonásról, amely provokálást jelenthet Oroszország számára. Nem a NATO élezi a feszültséget. Minden, amit a NATO tett 2014, a Krím törvénytelen orosz annektálása óta, nem volt egyéb, mint válaszlépés az Oroszországi Föderáció erőszakos magatartására, és kizárólag az elrettentést, a fenyegetéssel szembeni védekezést szolgálta” – jelentette ki a román külügyminiszter.
A két miniszter tárgyalásain a Románia schengeni tagfelvételéhez nyújtandó francia támogatás és a román haditengerészet francia gyártmányú korvettekkel történő felszerelése is napirendre került. Az Európai Unió elnökségét 2022 első félévében ellátó Franciaország külügyminisztere szerdán részt vett a román uniós csatlakozás 15. évfordulójának szentelt parlamenti díszülésen, elutazása előtt pedig csütörtökön Klaus Iohannis román államfővel is találkozik.
