Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték értékelésében, üzemeltetésének engedélyezésében mindig figyelembe fogják venni a geopolitikai szempontokat – jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter.
A Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettessel, kincstárügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtókonferencián, az orosz-ukrán feszültségre is utaló újságírói kérdésre válaszolva Habeck leszögezte: a geopolitika „mindig is szempont lesz” az Északi Áramlat-2 értékelésében, abban, hogy engedélyezik-e ennek működését. A jelenlegi, pengeélen mozgó geopolitikai helyzet „abszolúte nem lehet jelentéktelen tényező” – tette hozzá.
Jacek Sasin aláhúzta: „nagy megelégedéssel” fogadta az alkancellár álláspontját, mely szerint a beruházást nemcsak gazdasági, hanem politikai és energiabiztonsági vonatkozásaiban is értékelni kell. Közölte: német hivatali partnerével egyetértettek abban, hogy ez a szempont a meghatározó a gázvezeték jövőbeli üzemeltetését, engedélyeztetését illetően.
A gázvezeték „változatlanul nagy nyugtalanságot ébreszt Lengyelországban, nemcsak a lengyel, hanem az európai energiabiztonságot is fenyegeti”, egész Európát teszi ki az orosz nyomásgyakorlás lehetőségének – hangsúlyozta Sasin.
Habeck az orosz-ukrán feszültségről elmondta: minden diplomáciai erőfeszítést meg kell tenni ennek enyhítésére. Amennyiben a diplomácia kudarcot vallana, Oroszországnak „kemény szankciókkal” kell szembenéznie – jelentette ki, hozzátéve: minden szankciónak azonban költségei vannak az őket kirovó ország gazdaságában is.
A német alkancellár „a jogállamisági felfogást” is megoldandó problémának nevezte. „Van európai jogunk, ez pedig kötelez, mégpedig az Északi Áramlat-2 ügyében is. A jogállamiság betartása azért is fontos, „hogy egy másik állam iránti bizalom soha ne legyen kétségbe vonható”. A német cégek Lengyelországban, a lengyel cégek Németországban fektetnek be – tette hozzá.
Erre reagálva Sasin aláhúzta: a tárgyalások során remélhetőleg „világosan megfogalmazták a lengyel álláspontot”. „Jogállam vagyunk, ahol nincsenek jogállamisági problémák, problémát okozhat viszont a lengyelországi reformok megértése” – jelentette ki. Hangsúlyozta: Varsó a lengyel-német gazdasági együttműködésre kíván fókuszálni, elsősorban az energetikai átalakítás terén. Ebben az összefüggésben rámutatott azokra a társadalmi és gazdasági terhekre, amelyekkel Lengyelországban a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag megvalósítása járna.
Csak az alternatív energiaforrásokat felhasználó beruházások létesítése több mint kétszázmilliárd euróba kerülne Lengyelországnak – ismertette Sasin a lengyelországi elemzéseket. Reményének adott hangot, hogy Berlin támogatásával Varsó hozzájut az energetikai átalakításhoz szükséges külső forrásokhoz.
Fontosnak nevezte azt is, hogy Lengyelország megkapja az uniós helyreállítási alapból járó eszközöket. „Álláspontunk az, hogy ezen eszközök visszatartása ma teljesen alaptalan” – hangsúlyozta a lengyel kormányfőhelyettes, és reményét fejezte ki a lengyel helyreállítási terv „nagyon gyors” brüsszeli jóváhagyását illetően.
Közölte: ismertette Habeckkel az a lengyel álláspontot is, miszerint meg kell reformálni az uniós ETS-engedélyek kereskedelmi elveit, különösen azokat, amelyek a tanúsítványoknak a pénzügyi intézményekben történő forgalmazásáról szólnak.
