Alig akad olyan területe az életünknek, amely ne befolyásolná alapjaiban a jelenleg ismert vagyon- és életbiztosítási termékeket – hangzott el a Pénzkultúra Alapítvány megbeszélésén. A szakértők szerint akár pár éven belül tűnhetnek el, vagy alakulhatnak gyökeresen át a ma még meghatározó biztosítási konstrukciók a klímaváltozás, a technológiai fejlődés és más, egyelőre megakadályozhatatlan megatrendek hatására.
„Az öngondoskodás eddig csak egy sokak által használt, divatos hívószó volt, mostanra viszont kötelezővé vált a háztartások számára. Az átlagos háztartások ugyanis olyan hatalmas kockázati tényezőkkel rendelkeznek, amit egyfelől nem tudnak kigazdálkodni, másfelől nem bízhatnak a szerencsére sem” – vallja Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.
A biztosítási szakember rámutat, az elöregedő társadalom, a már középtávon is fenntarthatatlan nyugdíjrendszer, vagy éppen a klímaváltozás külön-külön is olyan, vitathatatlanul fennálló tényezők, amelyek olyan rizikófaktorral nehezednek a társadalomra, hogy minden háztartás számára eljött a cselekvés órája. „Az ismert megatrendek és folyamatok, ezek irányai, összefüggései, egymásra hatása és eredője a körülményeinkben, az életmódunkban, a viselkedésünkben, a gazdasági és társadalmi megjelenésünkben, de még a gondolkodásunkban is elemi erejű, mindent átható és egyre gyorsuló változást hoznak” – hívja fel a figyelmet Solymár.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a ma élő, különösen a ma születő ember egészen más típusú kockázatokkal kell szembenézzen és együtt éljen, mint elődei. A klímaváltozás, a fejlett világ elöregedő népessége, globalizáció, terjedő demokrácia és individuális társadalom, a gazdagok és szegények közti különbség növekedése, a technológiai fejlődés, népességnövekedés, illetve a fenti megatrendekből következő folyamatok, mint élelmiszer-, víz és energiakereslet növekedése, migráció, szélsőséges éghajlati jelenségek alapjaiban változtatják meg a gazdasági, társadalmi jelenlétünket, szociális viszonyainkat, a világról alkotott képünket, vágyainkat és félelmeinket.
Az egészségügy technológiai fejlődésének következtében például egyes, kritikus gyógykezelések megfizethetetlen árkategóriába kerülnek, amelyet sem egy nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás, sem egy átlagos háztartás nem lesz képes kigazdálkodni. Ennek következtében a leggazdagabbak mellett csak a megfelelő biztosításokkal rendelkező családoknak lesz módja igénybe venni, akár külföldön is a leghatékonyabb gyógyítási eljárásokat. Látható tendencia az is, hogy a megfelelő színvonalú, jó karrier utat lehetővé tevő felsőoktatás is csak kevesek kiváltsága lesz előzetes öngondoskodás nélkül. Egyre drágább személyautók és folyamatosan dráguló ingatlanok vannak a háztartások birtokában, az ezekben bekövetkező károkat sem lehet könnyűszerrel biztosítások nélkül rendbe hozni.
„Az elhúzódó augusztusi hőhullámok és az ezeket követő elementáris erejű viharok közvetlenül is rámutattak a klímaváltozás mindenkit érintő következményeire. A szélsőséges időjárás, az egyre hevesebb viharok miatt várható, hogy egy sima jégverés már nem lesz része egy autó vagyonbiztosításnak, vagy hogy a ma használt építkezési eljárásokra nem fog kiterjedni egy épületkár-biztosítás” – hívja fel a figyelmet az előre tervezés fontosságára Solymár Attila. A Pénzkultúra Alapítvány a hónap közepén, szeptember 18-án rendezi meg a Második Budapesti Életbiztosítási Csúcstalálkozót, az előkészítő megbeszélésen most elhangzott dilemmákra a legnevesebb nemzetközi tanácsadóktól kapnak majd jövőtervezéssel és a biztonság megteremtésével kapcsolatos válaszokat a résztvevők.
