A nagy átalakítások után a stabilizáció és a konszolidáció ideje következik a honvédségnél – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI-nek adott interjúban.
Hende szerint 2010-ben egy morális mélyponton lévő, folyamatos képességcsökkenéssel sújtott Magyar Honvédséget, és egy átláthatatlan struktúrában működő, pazarló gazdálkodást folytató, korrupciós ügyekkel terhelt Honvédelmi Minisztériumot (HM) örököltek, ezért a honvédelem teljes rendszerének megújítását tűzték célul. A kiemelt feladatok között egyebek mellett a működőképesség fenntartását, átlátható, költséghatékonyan működő struktúra kialakítását, az önkéntes tartalékos rendszer újjáépítését, valamint az új életpályamodell bevezetését említette.
A baltikumi légtérvédelmi megbízás a honvédség versenyképességének jelképe (Hende Csaba)
Azóta a HM a honvédségnél képességnövekedést ért el, racionalizálta a honvédelem irányítását és működését, lefektetette a következő évek kiszámítható fejlődésének alapjait, továbbá megújult a honvédelmi rendszer jogi háttere: az alaptörvényből adódóan a területet szabályozó új törvények és rendeletek születtek – hangsúlyozta a miniszter.
Hende Csaba szerint a honvédségnek kiváló a személyi állománya, jelentősebb fegyelmi üggyel nem is találkozott az utóbbi időben, és „a magyar katona kiemelkedő teljesítményt nyújt világviszonylatban is”. NATO-felmérés szerint katonáink nyelvtudása jobb mint az olaszoké, és ma már a magasan képzett, többdiplomás emberek sem ritkák a honvédségnél – sorolta.
A miniszter szerint az ellentmondás abban van, hogy „ez egy ragyogó emberekből álló hadsereg, de a Varsói Szerződésből örökölt felszereléssel”. Nagyon sok mindenben hiányt szenvednek, így bár miniszterként büszke a teljesítményre, „fojtogató pénzhiánnyal” kell küszködniük – tette hozzá.
Hende Csaba kiemelte, hogy a MIG-29 repülőgépek kivonása után a légtér védelmét a JAS-39-esek (Gripenek) vették át, amelyek bérleti szerződésének sikeres újratárgyalása 2026-ig biztosítja a harcászati repülőképességet. Ilyen negyedik generációs gépei a szomszédos országoknak – Ausztrián kívül – nincsenek, a baltikumi légtérvédelmi megbízás pedig jelképe is annak, hogy a honvédség versenyképes e téren – mondta a tárca vezetője. A balti államok légtérvédelmét rotációs rendszerben látják majd el a résztvevő NATO-államok – köztük Magyarország -, amelyek jelenleg kétmillió, majd 2015-től ötmillió eurót kapnak – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a kormányváltáskor a honvédségnek tizennyolc tartalékos katonája volt, az újjáépített önkéntes tartalékos rendszerben pedig már csaknem háromezer védelmi és műveleti tartalékosra lehet számítani.
Hende Csaba figyelemre méltónak nevezte, hogy az eltelt idő alatt sikerült kidolgozni a Hadfelszerelési iparkorszerűsítési tervet (Hadik-terv), amelynek a magyar hadiipar újjáélesztése a célja. A Hadik-terv révén elérhető az ország védelmi képességének és a munkahelyek számának növelése is. Ezen a téren az idei év egyik jelentős előrelépése: a magyar hadiipari cégek közös hálózatot építenek ki, hogy együtt eredményesebben tudjanak pályázni a nagyobb állami megrendelésekre.
A miniszter sikerként értékelte továbbá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat megalakítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttét, valamint a Honvédkórház integrációját a honvédelem rendszerébe.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a kormány döntése alapján 2013-tól 2015-ig a honvédelmi költségvetés nem lehet kisebb a jelenleginél, 2016-tól pedig a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékával emelkedik évente. A kormány 2022-re a GDP 1,39 százalékában garantálja a haderő fejlesztésére és fenntartására fordítható költségvetési támogatás összegét.
A tárca rendkívül nagy erőfeszítéseket tett, hogy a HM-et és így az államot terhelő kiadásokat csökkentse, erre ingatlangazdálkodása területén is nagy hangsúlyt fektetett: több száz ingatlantól vált és válik meg – említette meg a miniszter.
Annak köszönhetően, hogy a honvédség mintegy ezer emberrel folyamatosan jelen van nemzetközi műveletekben, Magyarország szövetségesi és általában nemzetközi megítélése védelem- és biztonságpolitikai területen kifejezetten jónak mondható. Az elmúlt két évben számos elismerő katonai és diplomáciai visszajelzés érkezett, különösen az Egyesült Államokból és Németországból, valamint a NATO katonai vezetőitől. Magyarország megbízható szövetségesi mivoltának elismeréseként az Amerikai Egyesült Államok két év alatt mintegy 32 millió dollár értékben nyújtott támogatást fegyverek és katonai járművek formájában, míg Finnországból két MI-8-as helikoptert kaptunk – mondta Hende Csaba.
A NATO-műveletekben továbbra is az afganisztáni és koszovói, az EU-műveletek terén pedig a bosznia-hercegovinai feladatvállalás során fejti ki legnagyobb erőfeszítést a honvédség; lényeges változás lesz, amikor 2013-ban kivonják Afganisztánból a tartományi újjáépítési csoportot.
A következő két év feladata az alapok megszilárdítása és az építkezés megkezdése: az év második felében elkészül a tárca 2013 és 2022 közötti évekre vonatkozó hosszú távú stratégia terve, amely meghatározza a fejlesztési feladatokat és a kockázatokat.
A tárca elkötelezett a honvédség megerősítésében és a katonai képességek fejlesztésében. Elengedhetetlen – egyebek mellett – a helikopterprogram végigvitele, a katonai kibervédelmi képesség kialakítása, a műszaki eszközök, a járművek cseréje, az egyéni felszerelések biztosítása, fejlesztése, és 2014-ig folyamatos feladat a nyolcezres létszámúra tervezett önkéntes tartalékos állomány teljes feltöltése is – mondta Hende Csaba.
Forrás: MTI
