Várhatóan húszmilliárd forintba kerülne első évben a magyar szerepvállalás az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben – erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén, hozzátéve, hogy tárgyalnak az Egyesült Államokkal felszerelések biztosításáról, amely mintegy hétmilliárd forintot tesz ki.
A tárcavezető elmondta, a felkérés az Egyesület Államoktól érkezett, és arra vonatkozik, hogy száz magyar katona biztosítási feladatokat lásson el az észak-iraki, Erbil mellett lévő szövetséges kiképzőpontnál, és ötven Magyarországon legyen tartalékban. A kinti magyar katonák feladata lenne az is, hogy biztosítsák a „kiképzők mozgását” – jegyezte meg.
Szijjártó Péter kijelentette: a honvéd vezérkar nyilatkozata szerint Magyar Honvédség készen áll, és képes a feladat végrehajtására.
Szavai szerint az első évben húszmilliárd forintba kerülne a magyar szerepvállalás. Mint magyarázta, azért ilyen magas ez az összeg, mert felszereléseket kell vásárolni. Ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államokkal már tárgyalnak felszerelések biztosításáról, ezeknek becsült értéke hétmilliárd forint lehet, így tízmilliárd körül lenne a felszerelések nélküli költség.
Szólt arról, hogy a kormány álláspontja szerint a terrorszervezet az egész nyugati közösség ellen indított támadást. Magyarország ennek az értékközösség tagja, és ebből kötelezettségek is következnek. A konfliktusnak már a részesei vagyunk, kötelességünk részt venni ennek a brutális támadásnak a visszaverésében – mondta.
Szijjártó Péter a testület tagjait tájékoztatta arról, hogy az Iszlám Állam ellen nem ENSZ- és nem is NATO-felhatalmazás alapján jár el a „nemzetközi koalíció”. A jogalapot két 2014-es ENSZ BT-határozat jelenheti, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemről szólnak.
Ha Magyarország is úgy dönt, hogy katonai kontingenssel csatlakozik az iszlám állam elleni koalíció erőfeszítéshez, akkor egy kétoldalú megállapodást kell kötni Irakkal.
Közölte, a parlamentnek benyújtandó előterjesztésben az iraki tartózkodást 2017. december 31-ig fogják javasolni.
Szijjártó Péter elmondta, a honvéd vezérkar képviselői a március 30-i héten terepszemlére utaznának, utána április közepén, végén megszülethet a parlamenti döntést, és május végére elkezdhetnek megérkezni Irakba a magyar katonák.
A katonák biztonságáról szólva azt mondta, hogy Irak bármely más területéhez képest a legbiztonságosabb, ahova a magyar katonák mennek.
Szijjártó Péter a bizottsági ülés után újságírók előtt hangsúlyozta: bizakodó, reméli, meglesz a magyar katonai részvételhez szükséges kétharmados többség.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy minden jel szerint meglesz az április közepére tervezett parlamenti döntéshez a minősített többség, miután – a Fidesz-KDNP mellett – az Együtt támogatólag lép fel az ügyben, a Magyar Liberális Párt szintén ezen az állásponton van, és hasonlóképpen nyilvánult meg a DK színeiben Oláh Lajos. Tájékoztatása szerint – ha meglesz az országgyűlési felhatalmazás – május közepén várható a száztagú magyar kontingens kiutazása.
Az MSZP-s Mesterházy Attila azt mondta, a szocialista frakció várhatóan pénteken dönt arról, támogatja-e a missziót, mert „egy ilyen fajsúlyú kérdésben nem lehet kapkodva dönteni”. Hozzátette ugyanakkor: politikai aggályuk van, jelesül, hogy szerintük „az egész misszió nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor a jófiút játssza most ebben a kérdésben Amerika felé”.
Az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő megerősítette, megfontolja a támogatást, ha a magyar kormány végiggondolja a misszió hosszú távú hatásait, és ha biztosítani tudja, hogy a magyar katonák a lehető legnagyobb védelemben részesüljenek.
Szabó Tímea, a PM színeiben politizáló független képviselő nyomatékosította: pártja nem támogatja a katonai részvételt a Közel-Keleten, ehelyett a humanitárius segélyezést helyeslik.
Szél Bernadett (LMP) az ülésen arról beszélt, hogy nem nyugtatták meg a miniszter által elmondottak, szerinte nagyon komoly kihívásról van szó. Közölte, pártja álláspontja szerint mindent meg kellene tenni a terrorista szervezet utánpótlási vonalainak a felszámolására.
Gyöngyösi Márton (Jobbik), a külügyi bizottság alelnöke azt mondta, hogy szerintük egy olyan misszióról van szó, amellyel szemben a magyar nemzeti érdek kétséges. Megjegyezte azt is, hogy a jogi alap „sem áll szilárd lábakon”. A Jobbik határozottan elutasítja, hogy katonailag szerepet vállaljon Magyarország az iszlám elleni háborúban – jelentette ki.
Hoffman Rózsa (KDNP) az ülésen azt mondta, hogy támogatják a misszióban való részvételt – olvasható az MTI hírei között.
