A belügyminiszter közlése szerint kiszámítható és motiváló előmeneteli és új illetményrendszer kialakítása az egyik célja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát újraszabályozó törvénynek.
Pintér Sándor szerdán az Országgyűlésben az előterjesztés általános vitájában a legfontosabb változások között említette, hogy megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, illetve a hivatásos állomány volt tagjaiból létrejön a tartalékos állomány.
Hangsúlyozta: az új illetményrendszer kialakításával a többi között az volt a céljuk, hogy az illetmény tükrözze a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozás megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt – ez utóbbi azonban nem épül be a bérbe.
A belügyminiszter jelezte, a 2019. január elsejéig többlépcsős, összességében 50 százalékos béremelés lesz, idén júliusban átlagosan 30 százalékos mértékűre lehet számítani. Elmondta, hogy a javaslat elindítja a közigazgatási reform egyik alapgondolatának, a közszolgálati hivatásrendek közötti foglalkoztatási összhangnak és az átjárhatóságnak a megteremtését is.
Kitért arra, hogy a javaslat elkészítésébe bevonták a hivatásos állományt és az érintett érdekképviseleti érdekvédelmi szervezeteket, a Magyar Rendvédelmi Kart, és a megfogalmazott javaslatok beépültek az előterjesztésbe. Megjegyezte, az állomány tagjai kérdőívet töltöttek ki, és 16 ezren tettek javaslatot a törvénytervezet elkészítéséhez.
A tárcavezető elmondta, a törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.
A belügyminiszter közölte, változik a rendfokozat szerepe, az új szabályozás megtartja az egyes rendfokozatok elnevezését és a hierarchiáját, de a jövőben a rendfokozat kötődik a betöltött szolgálati beosztáshoz. Ezt úgy magyarázta, hogy a beosztás elfoglalásával egyidejűleg az adott beosztáshoz kötődő rendfokozat viselésére is jogosult lesz a kinevezett. Ha alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik – tette hozzá.
Pintér az automatikus előmeneteli rendszerről azt mondta, senki nem haladhat előre csak az idő előrehaladása miatt a beosztásban, illetve a rendfokozatban. Valamennyi előmenetel feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött – ismertette. Úgy folytatta: a jövőben tiszti kinevezést csak az kaphat, akinek felsőfokú végzettsége és nyelvvizsgája van; a magasabb rendfokozat elérésnek feltétele a sikeres rendfokozati vizsga is.
Közlése szerint a helyi és területi vezetőket a jövőben öt évre nevezik ki, ezt – ugyanazon a szolgálati helyen – egyszer öt évre meg lehet hosszabbítani, de csak akkor, ha az irányított terület legalább jó teljesítményt nyújtott.
A továbbiakban beszélt arról is, hogy az állomány tagjai közül szinte mindenki új illetményrendszer kidolgozását kérte. Ismertetése szerint az idén júliusban induló béremelést 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés.
Hozzátette: meghatározzák állománycsoportonként az illetményemelés mértékét is 2015. július 1-jétől. Az alapfeladatot ellátó beosztotti állomány esetében a 30 százalékot minden esetben el kell érni, míg a nem alapfeladatot ellátóknál 25 százalékos emelés lesz kötelező, a vezetői, parancsnoki karnál 15 százalékos emelést határoztak meg – mondta.
Pintér a vezetők juttatásának emelését azzal magyarázta, hogy a parancsnokok bérénél az adótörvények változása egy bizonyos reálbér-emelkedést jelentett. Szerinte a második, harmadik lépcsőben lesznek a parancsnokok olyan helyzetben, hogy jelentősebb béremelést kapjanak, de „a parancsnoki gondoskodás ezt el kell, hogy viselje”.
Közölte, a teljesítmény elismerése a munka értékelése alapján történik, az évi kétszeri juttatást jelent. Mint mondta, a korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe.
A szakminiszter a további változások között említette, hogy megszűnik az illetménykiegészítés, ezeket a lehetőségeket az új illetményalapnak és a teljesítményértékelésnek kell átvennie. Továbbra is lehetőség lesz a jubileumi jutalom elnyerésére – jegyezte meg.
Ezt követően közölte, hogy új jogorvoslati fórumként jön létre a becsületbíróság, amely akkor alkalmazható, ha a parancsnoki eljárásban a szolgálati viszony megszüntetéséről döntöttek.
A hivatásos állomány volt tagjaiból létrejövő tartalékos állományról azt mondta, ezzel megnyílik a lehetősége a határozott időre való visszatérésnek az időlegesen megüresedő beosztásokba.
Pintér Sándor beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszti képzésén ösztöndíjemelés, ingyenes egyenruha-ellátás lesz, illetve egyéb előnyökkel kívánják vonzóvá tenni a hivatásos pályát.
