Sok európai ország „stratégiai és történelmi léptékű” energiaellátási hibákat követett el, és ezek egyike az volt, hogy ezek az országok túlzottan függővé váltak „egyetlen beszerzési forrástól”, vagyis Oroszországtól – mondta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója.
Fatih Birol a BBC brit közszolgálati rádió hírműsorában kijelentette: nem szabad függővé válni egyetlen ország szállításaitól, akkor sem, ha „a legártatlanabb, legbarátságosabb országról van szó”.
Az IEA vezetője szerint Európa biztonságpolitikáját és külpolitikáját „rövid távú kereskedelmi döntések tették szemellenzőssé”.
Birol szerint nem lehet kizárni, hogy az idei télen ismét kiugró, kormányzati beavatkozást igénylő ütemben növekednek a földgázárak. A Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint ez különösen olyan forgatókönyv esetén képzelhető el, amelyben a kínai gazdaság nagyon erős teljesítményre kapcsol és nagy mennyiségű energiahordozót vásárol a piacon, és ehhez kemény téli időjárás társul.
Birol szerint törekedni kell a megújuló energiaforrások mielőbbi nagyarányú kiaknázására, nem utolsósorban az ilyen célú beruházások jelenleg hosszadalmas engedélyezési idejének rövidítésével. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a cseppfolyósított földgáz (LNG) alternatív beszerzési forrásait is keresni kell.
Az IEA vezetője úgy fogalmazott, hogy áramkimaradások előfordulása a következő téli időszakban a korábbiaknál „kisebb valószínűségű, de nem valószínűtlen”. Nem lehet tudni ugyanis, hogy a kínai gazdaság kilábalása mennyire lesz erőteljes, és azt sem, hogy mennyire lesz kemény a következő tél, ezért felkészülten kell figyelni a fejleményeket – hangsúlyozta a hétfői BBC-interjúban a török energiaszakértő, közgazdász.
Londoni elemzőműhelyek ugyanakkor derűlátó módon ítélik meg az európai földgázellátási kilátásokat. Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport saját számításai alapján nagyon valószínűtlennek nevezte legutóbbi tanulmányában, hogy Európában a 2023-2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki.
Az Eurasia elemzői szerint ugyanis az Oroszországon kívüli forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és a 2022-2023-as téli szezonban elért fogyasztáscsökkenés nyomán az európai tározók legalább 60 százalékos telítettséggel zárják a harmadik negyedévet a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalékos telítettség helyett, és ez lehetővé teszi, hogy Európa a következő téli szezon előtt a maximális kapacitásra töltse fel tározóit.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics tanulmánya szerint a fogyasztás meredek csökkenése és a robusztus ellátási helyzet együttes eredményeként „igen egészséges” az európai földgáz-tartalékolási helyzet, a történelmi távlatú átlagokhoz képest az európai tározókban lévő mennyiség szezonális rekordokhoz közelít.
Mindezek alapján a ház szerint nagyon valószínű, hogy Európában augusztus végére eléri a tározói kapacitások száz százalékát a földgázkészlet.
Az Oxford Economics közölte: 2023 egészére egymillió brit hőegységenként (MMBtu) átlagosan 23 dolláros, a 2023-2024-es téli csúcsszezonban, vagyis a jövő év első negyedében 32 dolláros földgázárral számol. Egy MMBtu hozzávetőleg 28,264 köbméternek felel meg. A ház londoni elemzői mindezt egybevetve valószínűtlennek tartják, hogy megismétlődik a tavaly augusztusi spekulációs láz, amelynek idején 100 dollár/MMBtu árrekordokat mértek az Európában irányadó holland TTF földgáztőzsdén.
