A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás alapján 2018 januárjától két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők. Az új büntetőeljárási törvény révén jövőre már jogosulatlan pénzügyi tevékenység és piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók a bírói engedélyhez kötött leplezett felderítési eszközök – nyilatkozta Barnóczki Péter, a jegybank igazgatója.
A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók – például az illegális portfóliókezelést, devizakereskedést, betétgyűjtést végzők – egyre gyakrabban közvetítői hálózat kiépítésével működnek – mutatott rá az MNB igazgatója. A károsult ügyfelek ráadásul általában közvetlenül az ügynökökkel találkoznak. Ők ígérnek nekik mesés hozamokat vagy minden közgazdasági racionalitást nélkülöző pénzügyi szolgáltatásokat – mondta.
Barnóczki szerint korábban – az MNB piacfelügyeleti, vagyis a jogosulatlan szolgáltatókat, magánszemélyeket kiszűrő fellépései ellenére – előfordulhatott az is, hogy az – akkor még büntetőjogilag nem szankcionálható – közvetítő hálózat fennmaradt. Folytatta tevékenységét és más, akár újabb külföldi bejegyzésű off-shore, jogosulatlan szolgáltató számára gyűjtött ügyfélpénzeket. A „külföldi” cég mögött pedig magyar magánszemélyek is állhattak – tette hozzá.
Az MNB javaslatára a büntető törvénykönyv (Btk.) januártól életbe lépő módosítása nyomán viszont ezentúl 2 év szabadságvesztéssel sújthatók az engedély vagy az MNB nyilvántartásába való bejelentés nélkül működő közvetítők. Megszűnt az az eddigi helyzet – hangsúlyozta, hogy a jogosulatlan ügynökök nem feleltek önálló tettesként tevékenységükért, miközben maguk az engedély nélküli szolgáltatók vezetői már eddig is akár 3 év börtönt kockáztattak.
Az MNB azért is üdvözli a szigorítást, mert egyértelmű társadalmi-gazdasági igény érzékelhető, hogy a jogosulatlan szolgáltatókkal szemben büntetőjogi eszközökkel is fellépjenek – nyomatékosította Barnóczki Péter. Ők ugyanis részt vesznek az ügyfelek megkárosításában és a legális piaci szereplőkkel szembeni közbizalmat is gyengítik – közölte.
Az MNB tavaly 33 piacfelügyeleti határozatában összesen 3,7 milliárd forintnyi bírságot szabott ki jogosulatlan szolgáltatókra. Az igazgató emlékeztetett: 2016-tól a jegybank már a vizsgálati időszakban is egyre gyakrabban zárolja a vizsgált szolgáltatók, magánszemélyek bankszámláit, s tiltja el „menet közben” őket a további jogosulatlan tevékenységtől.
Ugyancsak a közvélemény azonnali tájékoztatását, a befektetők megvédését szolgálja, hogy az MNB már vizsgálatai kezdetekor azonnal megjelenteti az engedéllyel, bejelentéssel nem rendelkező gyanús cégek adatait honlapja befektetői figyelmeztetések menüpontjában.
Ami a közvetítőket illeti, a jegybanki igazgató szerint csak idén már 93 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabtak ki jogosulatlan befektetési, biztosítási vagy pénzpiaci ügynökökre. A legnagyobb, 65 milliós büntetést a Pro Trade FX Inc. jogosulatlan tőkepiaci függő ügynök kapta.
Kifejtette, az MNB az engedély nélküli szolgáltatókat eddig is minden esetben feljelentette jogosulatlan pénzügyi tevékenység, csalás vagy piramisjáték szervezése gyanúja miatt. A jövő évtől ezt a közvetítőkre is kiterjesztjük – mondta Barnóczki.
Emlékeztetett, a piacfelügyeleti intézkedésein túl az MNB még tavaly közel kétezer, megbízó nélküli tőkepiaci közvetítőt és alsóbb szintű ügynököt törölt nyilvántartásából. Korábban ugyanis több vizsgálatnál bebizonyosodott, hogy a gazdátlan – tehát elvileg tevékenységet nem végző – közvetítők jogosulatlanul, gyakorta külföldi megbízóiknak dolgozva „suba alatt” igenis működtek – mondta.
A jegybank piacfelügyeleti tevékenységének hatékonyságát az is erősítette, hogy a brókerbotrányok után a parlament bővítette vizsgálati eszköztárát – hangsúlyozta az igazgató. Az MNB helyszíni vizsgálataikor így a vizsgált személyek akarata ellenére, illetve lezárt helyiségeket is felnyitva gyűjthet adatokat, adathordozók és a felhőben tárolt adatok fizikai tükörmásolását végezheti el, személyes és védett adatokat is lefoglalhat és megismerheti a vizsgált személyek híváslistáját, ellenőrizheti számlaforgalmukat. A jegybank ugyanakkor minden ilyen adatot csak a bíróság vagy az ügyész előzetes engedélyével szerezhet be – összegezte az MNB igazgatója.
