Ukrajna ideiglenes elnöke nyílt agresszióval vádolta meg Oroszországot péntek este, és azt mondta, hogy Moszkva a 2008-as grúz háborút megelőző helyzetnek megfelelő forgatókönyv szerint jár el. Putyin egykori tanácsadója szerint az orosz elnök polgárháborúra játszik, Janukovics pedig továbbra is elnöknek tartja magát.
Olekszandr Turcsinov felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a provokációkat a Krímben, vonja vissza az orosz csapatokat a Krím félszigetről és kizárólag az aláírt megállapodások alapján cselekedjen.
„Oroszország katonaságot küldött a Krímbe (…) katonai konfliktust provokálnak ki (…) olyan forgatókönyvön dolgoznak, amely azonos az abháziaival, amikor konfliktust robbantottak ki, és elkezdték bekebelezni a területet” – mondta Turcsinov a nemzethez intézett üzenetében az Ukrainszka Pravda hírportál beszámolója szerint.
Turcsinov emlékeztetett arra, hogy a budapesti memorandum értelmében Oroszország az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával együtt garantálja Ukrajna területi egységét és sérthetetlenségét. Hozzátette, hogy kérésére pénteken összeült a Biztonsági Tanács.
„Ukrajna megvédi függetlenségét, és minden annektálási, betörési kísérlet nagyon komoly következményekkel fog járni” – hangoztatta Turcsinov, aki szerint a Krím félszigeten hamarosan normalizálódnia kell a helyzetnek.
Az ideiglenes ukrán elnök újonnan kinevezett krími megbízottja péntek este kijelentette, hogy orosz katonai invázió folyik a Krím félszigeten.
„Orosz invázió szemtanúi vagyunk… a légteret lezárták, mert nagy számban szállnak le orosz repülőgépek és helikopterek” – mondta az ART ukrán televízióban Szerhij Kunyicin.
A politikus becslése szerint közel kétezer orosz katonát dobtak át légi úton – 13 repülőgéppel és helikopterekkel – az autonóm köztársaság fővárosa, Szimferopol melletti katonai repülőtérre.
Obama: Ára lesz az Ukrajnán belüli orosz katonai műveleteknek
Barack Obama amerikai elnök aggodalmát fejezte ki pénteken az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak „ára lesz”.
„Oroszországnak történelmi kapcsolatai vannak Ukrajnával, beleértve a kulturális és a gazdasági kötődéseket, és katonai létesítménye is van a Krímben, de Ukrajna szuverenitásának és területi épségének bármilyen megsértése nagyon destabilizáló hatású lenne, ami nem áll érdekében Ukrajnának, Oroszországnak vagy Európának” – mondta Obama.
Az Egyesült Államok a nemzetközi közösség mellett fog állni annak megerősítésében, hogy Ukrajnában minden katonai beavatkozásnak ára lesz – fogalmazott az amerikai elnöke.
Washington európai szövetségeseivel együtt sürgette az erőszak beszüntetését, és bátorította az ukránokat, hogy olyan irányvonalat kövessenek, amellyel stabilizálni tudják országukat, össze tudnak kovácsolni egy széles alapra támaszkodó kormányt, és előkészítik a tavasszal megrendezendő választásokat.
Az amerikai elnök méltatta az ukrán kormány visszafogottságát és azt, hogy Kijev betartja nemzetközi kötelezettségeit.
Joe Biden alelnök arról biztosította az ukrán miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok támogatja kormányának erőfeszítéseit ezekben a nehéz napokban, és kiáll Ukrajna szuverenitása, területi épsége és demokratikus jövője mellett.
Putyin polgárháborúra játszik?
Vlagyimir Putyin jelen pillanatban mindent megtesz azért, hogy Ukrajnában teljes körű polgárháború törjön ki – állította pénteken blogjában az orosz elnök volt tanácsadója, Andrej Illarionov.
Putyin közelmúltbeli számtalan provokatív lépésének fő célja, hogy polgárháború kezdődjön Ukrajnában – fogalmazott a volt tanácsadó.
Illarionov azt írta, hogy e provokációk közül sok szándékosan és demonstratív módon megsérti az ukrán államiságot, nemzeti jelképeket és nemzeti tudatot. A háttérben az a számítás húzódik, hogy elkerülhetetlen lesz a reakció.
A cél az, hogy provokálják az új ukrán hatalmat és arra késztessék, hogy válaszoljon, reagáljon, erőt alkalmazzon, tüzet nyisson, „lehetőleg úgy, hogy áldozatok legyenek” – olvasható a blogban.
Illarionov szerint Putyinnak „hullákra van szüksége, minél többre, minél több, annál jobb”. Minél nagyobb ugyanis a visszhangja egyik vagy másik társadalmi csoporthoz tartozó emberek halálának, annál hatékonyabb lesz a propaganda.
A volt orosz elnöki tanácsadó úgy látja, Moszkva mindent elkövet azért, hogy elindítsák azt a mechanizmust, amelynek nyomán „nem egyszerűen polgárháború, hanem teljes körű polgárháború robban ki” Ukrajnában.
Janukovics továbbra is Ukrajna elnökének tartja magát
A Kijevből elmenekült Viktor Janukovics államfő pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban, egy nemzetközi sajtóértekezleten kijelentette, hogy továbbra is ő Ukrajna elnöke.
A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, és leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért és nem készül katonai segítséget kérni senkitől. Véleménye szerint Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kezükbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik.
Az ukrán parlament által múlt szombaton leváltott politikus sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy az alkotmány szerint ő még mindig elnök. A leváltása ugyanis nem közjogi felelősségrevonás útján ment végbe, ő nem mondott le és életben van, ezért semmiképpen sem ismeri el a menesztéséről Kijevben hozott döntést.
Az új ukrán hatóságok által tüntetők meggyilkolásáért felelőssé tett, és ezért nemzetközi körözés alá vont Janukovics közölte, hogy nem adott ki a kijevi tüntetők elleni tűzparancsot. A tragikus eseményeket az ukrán hatalom és az ottani ellenzék, valamint az Európa Tanács bevonásával kell vizsgálni, és csakis egy ilyen független vizsgálatnak hajlandó alávetni magát.
Azt is hangoztatta, hogy csak akkor tér vissza országába, ha nemzetközi közvetítők garantálják a biztonságát, de nincs szándékában részt venni a szerinte törvénytelenül kiírt, május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztáson.
Janukovics azt állította, hogy saját és hozzátartozói életét féltve távozott Ukrajnából, és ebben „hazafias érzelmű” tisztek segítettek neki. A politikus részleteket nem árult el arról, hogyan került Oroszországba. Hozzátette, nem „futott el Kijevből”, hanem Harkivba akart utazni, hogy találkozzon a Régiók Pártjának aktívájával, de az őt szállító gépkocsira rálőttek, ezért a kelet-ukrajnai Donyeckbe ment, ahonnan viszont nem engedték felszállni gépével.
Azt mondta, az Azovi-tenger közeli dél-oroszországi városban egy régi barátja él, és nála kért menedéket.
Janukovics nem ismerte el az ukrán parlament törvényességét, annak döntéseit példa nélkül állónak tartotta, és elítélte, hogy a képviselőket – úgymond – fenyegetéssel vették rá a döntésekre. Azt javasolta, tartsanak népszavazást Ukrajnában az ország jövőjéről, amelyért, mint mondta, határozott szándéka tovább küzdeni.
A megbuktatott ukrán államfő cáfolta, hogy találkozott volna Vlagyimir Putyinnal, de közölte, hogy telefonon beszélt az orosz államfővel. Hozzátette, csodálkozik azon, ismerve az orosz elnök temperamentumát, hogy Vlagyimir Putyin miért hallgat „ilyen visszafogottan”. Meggyőződése – mondta -, hogy „Oroszország nem maradhat kívülálló”, minden lehetőséget fel kell használnia arra, hogy elejét vegye a káosznak és a terrornak.
Janukovics kijelentette, hogy kategorikusan ellenzi a katonai behatolást Ukrajna területére. Ukrajnának egységes és oszthatatlan államnak kell lennie, és a Krím félszigetnek is Ukrajnában kell maradnia, a széles körű autonómia megtartásával.
Felszólította a Krími Autonóm Köztársaság lakosságát a vérontás és a belső küzdelmek megakadályozására. Hozzátette ugyanakkor, hogy a krími eseményeket „a kijevi bandita fordulatra” adott természetes válasznak tartja, és meggyőződése, hogy „a krími lakosság nem fogja alávetni magát a nacionalisták és banderisták” akaratának.
A Rosszija 24 állami hírtelevízió által élő adásban közvetített sajtótájékoztatón Janukovics folyamatosan kitartott amellett, hogy az ellenzéki erők az ukrán fővárosban törvénytelenül vették át a hatalmat, s kifejtette azt a meggyőződését, hogy az ukrán lakosság nem fog tudni „velük együtt élni”. Szerinte az egy hete Kijevben általa és az ukrán ellenzéki vezetők által aláírt válságrendezési megállapodás végrehajtása megnyugtatná a lakosságot.
Az orosz hírtelevízió tudomása szerint Viktor Janukovics a péntek reggeli órákban repülőgépen érkezett Rosztov-na-Donuba.
Megjelenése a nyilvánosság előtt vegyes fogadtatásra talált Moszkvában. Regálásukban orosz parlamenti politikusok úgy vélekedtek, hogy Janukovics nyilatkozata némileg „összezavarja a kártyákat Ukrajnában”.
Szergej Zseleznyak, a duma kormánypárti alelnöke a Rosszija 24 állami hírtelevízióban nem zárta ki, hogy az új ukrán hatalom megpróbálja „fizikailag eltávolítani” a megbuktatott ukrán államfőt, hogy „eltemessék a (vele) múlt pénteken Kijevben kötött megállapodást”. Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke viszont úgy vélekedett, hogy Janukovicsnak nincs támasza Ukrajnában, és nem világosak az ukrán parlament által leváltott államfő politikai kilátásai.
Andrej Klimov, a törvényhozás felsőházának külügyi bizottsági alelnöke rámutatott, hogy Viktor Janukovics a világ számára a múlt embere, és semmilyen politikai jövője nem lehet. A Szövetségi Tanács bizottsági tisztviselője elmondta, hogy Moszkvában „nagyon sok komoly személy úgymond +politikai felmosórongynak+ tartja Janukovicsot, aki mindent, amit csak lehetett tönkretett azért, mert az utóbbi két évben ingadozott”.
„Mondtuk neki, hogy nem kell hinni ezeknek a nyugati tárgyalóknak, de hitt nekik és még ígéreteket is tett, így gyors léptekkel haladt Milosevic nyomdokain” – nyilatkozott Klimov az Interfax orosz hírügynökségnek.
Forrás: BP/MTI
