Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott, éves emberi jogi országjelentéseiben elítélte, hogy tekintélyuralmi rendszerek világszerte fegyveres erőkkel fojtották el a demokratikus tiltakozásokat. A Magyarországról szóló jelentés a romák társadalmi diszkriminációját és kirekesztését, valamint az antiszemitizmust említette a legfontosabb problémák között.
„A tekintélyelvű kormányok világszerte bevetették a biztonsági erőket a hatalmuk konszolidálása és az elégedetlenség felszámolása érdekében, amivel veszélybe sodorták országuk hosszú távú stabilitását, biztonságát és a gazdasági fejlődését” – áll a 200 ország és terület 2013-as emberi jogi gyakorlatára vonatkozó jelentésben, amelynek bemutatásában részt vett John Kerry amerikai külügyminiszter is.
Kerry hangsúlyozta, hogy a jelentés az elszámoltathatóságról szól, arról, hogy véget kell vetni a büntetlenségnek.
„Azok a helyek, amelyeket ma biztonsági kihívásnak tekintünk, egyúttal olyan helyek is, ahol a kormányok megtagadták népüktől az emberi jogokat. Ez nem véletlen” – hangoztatta Kerry az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának nemrégiben kiadott jelentésére utalva, amely megállapította, hogy Észak-Koreában tömegesen követnek el emberiesség elleni bűncselekményeket.
A tömeges megfélemlítés példájaként hozta fel, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező Észak-Koreában tüzérségi és légelhárító fegyverekkel lőttek emberekre, és tömegeket kényszerítettek arra, hogy azt végignézzék.
A jelentés szerint az olyan országokban, ahol elnyomják az emberi jogokat, gyökeret ver az erőszakos szélsőségesség és a nemzetközi bűnözés is.
Kerry hangsúlyozta, hogy a szíriai polgárháború, amelyben 140 ezer ember vesztette életét, „egyedülálló az emberi áldozatok nagyságrendje” tekintetében. A jelentés rámutatott, hogy a szíriai kormány által augusztus 21-én elkövetett szaringáztámadásban 1429 ember vesztette életét.
Az emberi jogi összegzés Szíriát, Oroszországot és Egyiptomot is bírálta amiatt, hogy korlátozó törvényeket alkalmazott az ellenzék, a kisebbségek vagy a rendszert leleplezni próbáló újságírók ellen. Az elnyomás különböző eszközeit alkalmazó országok között nevezte meg Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát, Fehéroroszországot, Kubát és Iránt is.
A pozitív jelenségek között említette meg, hogy Mianmarban politikai foglyokat engedtek szabadon, Kína pedig bejelentette, hogy megváltoztatja egyke-politikáját.
Kerry méltatta az ukrajnai tiltakozó mozgalmat, amely szerinte a kormány elszámoltathatóságát követelte és a nép erejét példázta annak meghatározásában, hogy milyen módon kormányozzák. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok azon országok mellett áll, amelyek elkötelezettek egy olyan világ mellett, ahol a véleménynyilvánítás vagy a szerelem kinyilatkoztatása nem vezet üldöztetéshez.
A Magyarországról szóló országjelentés a romák társadalmi diszkriminációját és kirekesztését, valamint az antiszemitizmust említette a legfontosabb emberi jogi problémák között. A jelentéskészítő, az amerikai külügyi tárcának a demokrácia, az emberi jogok és a munkaügy kérdéseiben illetékes irodája megemlítette, hogy voltak olyan jelentések, amelyek szerint a magyar biztonsági erők emberi jogokat sértettek.
Az összegzés szerint a „diszkrimináció továbbra is jelentősen korlátozta a romák hozzáférését az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz”.
A magyar kormány a parlamenti kétharmados többségét továbbra is felhasználta az alkotmányos reform végrehajtására és elfogadta az alaptörvény negyedik és ötödik módosítását. „A negyedik alkotmánymódosítás különösen intenzív nemzetközi bírálatokat váltott ki és tovább erősítette a fékek és ellensúlyok erodálódásával kapcsolatos aggodalmakat” – írja a dokumentum. A jelentés szerint emberi jogi civil szervezetek hangsúlyozták, hogy „a politikai szabadságjogokat és azok garanciáit az utóbbi három év során szisztematikusan megkurtították, és a negyedik alkotmánymódosítás új összetevője volt ennek a folyamatnak”.
A szerzők szerint az ötödik alkotmánymódosítás részben megválaszolta a nemzetközi bírálatokat, de megmaradtak az aggályok azzal kapcsolatban, hogy az új jogszabály rendelkezései „alááshatják a vallási csoportokkal való egyenlő bánásmódot és a média pluralizmusát”.
A jelentés az elmúlt év során tapasztalt emberi jogi problémák között említette meg, hogy a rendőrség túlzott erőt alkalmazott gyanúsítottak, különösen romák ellen. A szerzők felsorolásában szerepelnek a médiaszabályozó hatóság „aggodalmat keltő” hatáskörére vonatkozó törvények, amelyek „öncenzúrára ösztönözhetnek”, emellett a kormányzati korrupció, a nők és gyerekek ellen irányuló, társadalmilag elfogadott erőszak, a nők szexuális zaklatása, az antiszemita támadások és vandalizmus, az egyházak elismerésének politikailag meghatározott folyamata, valamint az emberkereskedelem.
Az amerikai diplomáciai tárca szerint a magyar kormány általában lépéseket tesz a visszaéléseket elkövető tisztviselők felelősségre vonása és megbüntetése érdekében, akár a biztonsági szolgálatokban tevékenykednek, akár a kormányzat egyéb területein.
A jelentés angol nyelven elérhető ezen a linken.
Forrás: MTI/BP
