A Bordeaux-i Egyetem alvással, figyelemmegosztással és neuropszichiátriai kutatásokkal foglalkozó laboratóriumának (CNRS) munkatársai svéd kollégáikkal együttműködésben elsőként bizonyították be, hogy a folyamatosan kék fénnyel bevilágított autóban éjszaka vezető gépkocsivezetők esetében ez az eljárás legalább annyira hatásos, mint ha kávéval élénkítették volna magukat a kísérleti alanyok.
A tudósoknak a PLoS One folyóiratban megjelentetett cikke szerint eredményeik akár az álmosságérzetet elektromos úton leküzdő eszközök kifejlesztését is magukkal hozhatják. Ebből a célból azonban még további kutatások szükségesek.
Az alvás megvonása éjszakai vezetéskor csökkenti a vezető éberségét, reflexei gyorsaságát és a vizuális észlelés hatékonyságát. Végzetes esetben akár el is alhat vezetés közben az autós (sleeping-in-drive szindróma). Ez az autópályákon előforduló halálos balesetek egyharmadában játszik szerepet. Az éjjel volán mögé ülők leggyakrabban kávéval igyekeznek feldobni agyukat, de sajnos sokszor későn jutnak arra az elhatározásra, hogy megálljanak valahol egy kávéra.
Már 2005 óta ismeretes egy amerikai kutatásnak köszönhetően, hogy a kék fény növeli az éberséget a retinához tartozó idegsejtek stimulálása által. A retinális ganglion sejtek (RGC) a szemfenéken található membránon helyezkednek el. Ezek a sejtek az agyterületekhez kapcsolódva szabályozzák az éber állapotot. A kék fénnyel történő stimuláció megállítja a melatonin hormon kiválasztását, amely felelős az éjaszaka lecsökkenő éberségi szintért. Ám arra csak most mutattak rá a francia és svéd kutatók, hogy az éjszakai vezetés összetettebb feladat az agynak, mint az amerikai kísérletben szereplő, laboratóriumi környezetben vizsgált személyek reflexvizsgálata.
A kék fény hatákonyságának ellenőrzésére a kutatók a kísérleti jármű vezetőfülkéjébe egy folyamatosan fényt kibocsájtó speciális LED lámpát szereltek a műszerfal közepére. A kísérletben részt vevő 48 egészséges, 25 és 50 éves kor közötti (33,2 év átlagéletkorú) önkéntes férfi autóvezető legalább heti három alkalommal ezzel az eszközzel vezetett az autópályán 400 kilométert éjszakai körülmények között. A vizsgált periódus hajnali 1 és 5 óra 15 perc között volt, félidőben egy 15 perces szünetet beiktatva. Mindhárom éjszakai vezetés során az önkéntesek folyamatosan ki voltak téve a kék fénynek. Egyik csoportjuk indulás előtt és a szünetben elfogyaszthatott két csésze, 200 mg koffeint tartalmazó kávét, másikuk két csésze placebo hatású koffeinmentes kávét ivott. A vezetés befejezése után továbbiakban nem érte őket a folyamatosan kibocsátott kék fény. A kutatók ezután elemezték a csökkent éberségi szint mértékét: ennek kritériuma az útburkolati jelek (sáv megtartása, illetve sávváltás) szabálytalan átlépésének száma volt.
Az eredményeket értékelve úgy találták, hogy az átlépések átlagos száma 15 volt kék fény alkalmazása esetén. Ugyanez a mutató 13 volt azoknál, akik koffeines kávét is ittak, és 26 azoknál, akik koffeinmenteset fogyasztottak. A kék fény folyamatos expozíciója vezetés közben tehát nagyjából olyan hatékony, mint az álmosság ellen megivott kávé attól a pillanattól kezdve, amikor a vezetőt nem stimulálják a fénnyel. A 48-ból nyolc önkéntes volt, akit a kék fény annyira zavart, hogy szédülésre hivatkozva nem tudta elvégezni a vizsgálatot.
A tudósok most azon dolgoznak, hogy ellenőrizzék a kezdeti eredményeket, ehhez további adatokat gyűjtenek nemcsak férfiak, hanem nők és idősek bevonásával is. A vizsgálatok lezárultával és eredményeik értékelése után el lehet kezdeni egy, a gépkocsikba szerelhető álmosság elleni lámpa gyártását. Kérdés azonban, hogy ez az eszköz tartósan megzavarhatja-e a szervezet melatonin-termelését. A Harvard Egyetem nemrégiben kiadott egy figyelmeztetést, miszerint a melatoninzavar összefüggésbe hozható egyes rákos megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a szívbetegségekkel és a kóros elhízással, vagyis a kék fénynek való hosszas kitettség egészségügyi kockázatokat rejthet magában.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly
