Kína az FD-2000-es légvédelmi rakétarendszerével elnyerte Törökország tenderét – számolt be a kínai állami média csütörtökön a központi televízió (CCTV) híradására hivatkozva.
Az érintett China Precision Machinery Import-Export Corp. (CPMIEC) nevű állami vállalat képviselője a malajziai Langkawin rendezett nemzetközi tengerészeti és légi kiállításon (LIMA), Ázsia legnagyobb védelmi és biztonsági seregszemléjén közölte az általa „jól ismertnek” nevezett „tényt”.
A bejelentés azért keltett ismét különös érdeklődést, mivel 2013 óta török részről már többféle, egymásnak ellentmondó hírt közöltek a kérdésben, és úgy tudni, konkrét fejleményei azóta sincsenek a megállapodásnak. A CCTV-ben megszólaló szakértő szerint költséghatékonysága és technológiai szempontok játszottak közre abban, hogy Ankara az új fejlesztésű kínai fegyverzet, a HQ-9 elnevezésű rendszer exportváltozata mellett döntött.
A kínai beszámolók tehát múlt időben beszélnek arról, hogy 2013 szeptemberében először értékesítettek NATO tagországnak védelmi fegyvert. A CCTV kijelentette, a török nagy hatótávolságú lég- és rakétavédelmi rendszer (T-LORAMIDS) kialakítására kiírt pályázaton a kínaiak maguk mögé utasították az amerikai Patriotot, az orosz Sz-400-as és a francia-olasz Eurosam Samp-T rendszereket. Mint elhangzott, török részről döntő szerepe volt a választásban annak, hogy a kínai technológiával a know-how-t is megszerezhetik, s ezáltal Törökország első ízben saját rendszert tud építeni.
Ankara 2013-as bejelentését követően mind a NATO főtitkár, mind Washington hangosan kifogásolta a lépést és aggodalmának adott hangot, hogy Törökország nem NATO-kompatibilis rakétarendszert kíván beszerezni. A török védelmi miniszter legutóbb februárban utalt arra a nyilvánosság előtt, hogy a kínai gyártók mellett tették le voksukat. Azt is megjegyezte, hogy a 3,4 milliárd dollárért vásárolt légvédelem eszközöket nem integrálják a NATO rendszerébe.
A török védelmi miniszter nyilatkozata után nem sokkal a török elnök szóvivője azt közölte, hogy nagy hatótávolságú rakétarendszerét integrálni szándékozik a NATO rendszerébe. Egyúttal jelezte, hogy nem született még végleges döntés az ügyben. Az MTI értesülései szerint pekingi hivatalos török források ez utóbbi helyzetet erősítették meg.
Megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a malajziai közlés marketingcélokat szolgált, mivel Kína több haditechnikai eszközzel is jelen van a kiállításon. Kína 5 százalékos piaci részesedésével tavaly Németországot lehagyva a harmadik helyre került a fegyverexportáló országok között, amelyek élén az Egyesült Államok és Oroszország áll összesen 58 százalékkal.
Ankara azután döntött saját rakétavédelmi rendszer beszerzéséről, hogy a 2010-es lisszaboni NATO csúcson elhangzott: szövetségi finanszírozással mindössze egy X-sávú radarberendezést telepítenek Törökországba. A T-LORAMIDS-tender követelményei között az is szerepelt, hogy a rendszer leszállításának, valamint rendszerbe állításának határideje a szerződés aláírása után két és fél év.
A török média a végleges döntést összefüggésbe hozza az „örmény népirtással” kapcsolatos idei százéves évfordulójára tervezett nyugati, elsősorban amerikai és francia megemlékezésekkel. Az emléknap április 24. Ankara következetesen tagadja azokat a vádakat, hogy az első világháború idején másfél millió örményt mészároltak le Kelet-Anatóliában.
Forrás: MTI
