Közbiztonsági és bűnmegelőzési tanács alakul a fővárosban

Létrejön a Fővárosi Közbiztonsági- és Bűnmegelőzési Tanács (FKBT) – jelentették be a polgárőrség nemzetközi konferenciáján Budapesten pénteken, ismertetve az alapítók szándéknyilatkozatát.

A szervezetet Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Kocsis Máté fővárosi önkormányzati és rendészeti tanácsnok, józsefvárosi polgármester, Bucsek Gábor fővárosi rendőrfőkapitány, Varga Ferenc, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője és Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke alapítja – jelentették be.

A tanács a fővárosi bűn- és baleset-megelőzés, valamint a katasztrófavédelem területén dolgozók szakmai fórumaként akar működni, céljának tekinti Budapest közbiztonságának, a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítását.

A Budapesti Polgárőr Szövetség szervezésében A társadalmi bűnmegelőzés nemzetközi és gazdálkodási sajátosságai címmel megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián a résztvevők arra keresnek választ, milyen eszközökkel fejleszthető Magyarországon a társadalmi és vállalati felelősségvállalás, milyen formában vonhatóak be a fiatalok a bűnmegelőzésbe. A tanácskozáson a hazai kormányzati és fővárosi rendészeti szakmai szervezetek, civil- és gazdasági szervezetek képviselői mellett a Kárpát-medencei Polgárőr Szövetségek Fórumának több tagja is részt vesz, valamint az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Észtországból, Ciprusról, Ukrajnából, Izraelből és Írországból is érkeztek előadók, vendégek.

Kocsis köszöntőjében – amelyet távollétében a tanácskozás levezető elnöke ismertetett – azt hangsúlyozta: az Európai Uniónak és Magyarországnak is egészen új kihívásokkal kell szembenéznie a migrációs nyomás miatt. Hozzátette: a rendfenntartó erők számára egy teljesen új típusú feladatról van szó, amelynek során derekasan helyt álltak és mind a magyar rendőrség, mind a polgárőrség egész Európa számára példát mutat.

Józsefvárosról szólva azt hangsúlyozta, hogy a sokáig csak „nyócker” néven emlegetett kerületet a bűnözés melegágyaként tartották számon, az 1956-os forradalom és szabadságharcban betöltött különleges szerepe miatt ugyanis a kerületet a szocialista-kommunista hatalom évtizedekig tudatosan kihagyta az újjáépítésekből, szemet hunyt a bűnözés, a prostitúció és a drogkereskedelem felett, a lakóközösséget pedig hagyta elgettósodni. Ezt az időszakot lezárva az önkormányzat meghirdette a Józsefváros újjáépül programot, amivel párhuzamosan a közbiztonságot is növelték, a rendőrség létszámát bővítették, a szervezetet anyagilag is megerősítették, emelték a közterület-felügyelet létszámát, újjászervezték a polgárőrséget, továbbá kerületőröket és parkőröket is alkalmaznak.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke előadásában arról beszélt, hogy aranykorát éli a polgárőrség. Felidézte: a negyedszázada megalakult polgárőrség civil szervezet volt, önszerveződéssel jött létre, az emberek saját akaratukból vállalták a szolgálatot. Pártsemleges és politikamentes szerveződésként a polgárőr-egyesületek a közjót szolgálták, a lokálpatriotizmus kialakulását is segítették.

Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a 2008-2009-ben pártokhoz kötődő félkatonai szervezetek jelentek meg, amelyek valójában álcivil szervezetek voltak és a rendészeti szervek is szabadcsapatokként tekintettek rájuk. Működésüket félelemkeltő bűnmegelőzésnek titulálta a polgárőrség vezetője, aki ennek az időszaknak a lezárásaként említette az új polgárőrtörvényt, amely monopolhelyzetbe hozta a polgárőrséget és a civil szervezetek közül egyedül nekik biztosította ezt a tevékenységet.

A törvény értékelése szerint speciális szervezetté, kamarai jogállású köztestületté tette a ma már több mint 60 ezres tagságú, 2040 egyesületből álló szervezetet, előírta számukra a kötelező tagságot, a rendőrséggel való együttműködést, az Országgyűlés szakbizottsága előtti éves beszámolási kötelezettséget, valamint azt, hogy a parlament törvényben határozza meg költségvetési támogatásukat.

Túrós szerint a polgárőrség nemzeti értéket hordozó speciális civil szervezetté vált, közbiztonsági kincs lett.

Bucsek a rendőrség és a polgárőrség jó kapcsolatát hangsúlyozta. Felidézte: amikor Budapestre tömegével érkeztek az illegális bevándorlók, összefogásra volt szükség a két szervezet között, hogy a főváros közbiztonságát garantálni tudják, ami az állampolgárok és az önkormányzatok visszajelzései alapján sikerült.

A mindennapokról szólva azt emelte ki, hogy a kerületi kapitányságokon heti értekezleteken határozzák meg a következő egy hét fontosabb feladatait, ebbe a munkába a polgárőröket is bevonják, ma már rendszerszintűen összehangolják a két szervezet közterületi megjelenéseit.

James F. Albrecht, a Pace University professzora, aki korábban New York kapitányságvezetője volt, előadásában ígéretesnek nevezte a polgárőrség magyar modelljét. Hangsúlyozta: az Egyesült Államokban már tinédzserkorban megismertetik a diákokkal a rendőri munkát, nyári táborokat, sporteseményeket szerveznek annak érdekében, hogy az első élményük a rendőrséggel pozitív legyen. A bizalom légkörét az egyházak segítségével is igyekeznek erősíteni. A professzor fontosnak és szükségesnek, a közbiztonságot növelőnek nevezte a rendőröket segítő önkéntesek munkáját, akik egyébként az Egyesült Államokban – területi alapon – eltérő jogosítványokkal rendelkeznek.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment