Ukrajna azzal az igénnyel fordult Oroszországhoz, hogy adjon részletes magyarázatot az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten folytatott katonai tevékenységéről, a válaszadásra Moszkva 48 órát kapott – közölte pénteken a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Ukrajna azzal az igénnyel fordult Oroszországhoz, hogy adjon részletes magyarázatot az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten folytatott katonai tevékenységéről, a válaszadásra Moszkva 48 órát kapott – közölte pénteken a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.„Hivatalosan alkalmaztuk a veszélycsökkentési mechanizmust az (EBESZ által elfogadott) bécsi dokumentumnak megfelelően, és részletes felvilágosítást kértünk az Oroszországi Föderációtól az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten végzett katonai tevékenységekkel kapcsolatban. A bécsi dokumentum rendelkezései szerint Oroszországnak pontosan meg kell határoznia a katonai tevékenység területeit, meg kell jelölnie a befejezés időpontját, valamint a katonai alakulatok nevét, alárendeltségét, számát, továbbá a fegyverek és katonai felszerelések típusát. Oroszországnak 48 órája van a válaszadásra” – fejtette ki a tárcavezető.
Kuleba közölte, hogy elégtelen vagy nem megfelelő válasz esetén Ukrajna Oroszországhoz és a bécsi dokumentum többi tagállamához fordul rendkívüli ülés összehívása érdekében, amelyen Oroszországnak pontosításokat kell tennie.
„Továbbra is kihasználunk minden diplomáciai lehetőséget Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy 2021. november eleje óta Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határainál. Ez nyugati hírszerző szolgálatok szerint arra utalhat, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni nagyszabású támadásra készül.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia több hónapja igyekeznek olyan eszközöket találni, amelyek elrettentik Moszkvát az esetleges agressziótól. Putyin eközben jogilag rögzített garanciákat követelt, egyebek között Ukrajna NATO-tagságának kizárását és az észak-atlanti szövetség további bővítésének kizárását keleti irányban, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva követelését.
A héten nagyszabású fehérorosz-orosz hadgyakorlat kezdődött az Ukrajnával északról szomszédos Fehéroroszország területén.
Sem süketek, sem vakok nem voltak a felek a brit és az orosz védelmi miniszter pénteki moszkvai tárgyalásán – jelentette ki Ben Wallace, a londoni védelmi tárca vezetője a moszkvai brit nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján. Wallace arra reagált, hogy előző nap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a „süketek párbeszédéhez” hasonlította a brit hivatali partnerével, Liz Truss-szal folytatott tárgyalását. A brit védelmi miniszter olyan konstruktívnak, őszintének és tárgyszerűnek minősítette a Szergej Sojguval folytatott tárgyalását, amilyet el lehet várni a katonáktól. Kijelentette, hogy mind orosz kollégája, mind Valerij Geraszimov vezérkari főnök arról biztosította őt, hogy Moszkva nem szándékozik megtámadni Ukrajnát.
