Az idén tizennegyedik alkalommal adta át a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége az Az év CIO-ja díjat. 2015-ben első alkalommal az üzleti szféra mellett az államigazgatás pályázóját is elismerték, a különdíjat Tanka László tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság informatikai főosztályának vezetője vehette át.
A szövetség ismertetője szerint a pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet az informatikai vezetők tevékenységének fontosságára, valamint a díjjal elismerje az évek során kiemelkedő teljesítményt nyújtók munkáját. Az elismerésre szakmai szervezetek, cégek, valamint a zsűritagok is jelölhettek informatikai vezetőket, Tankát még júniusban jelölte az informatikai szakterület csapata. A jelölteknek, így az ezredesnek is írásban kellett öt kérdésre választ adniuk, majd pályázatukat szóban is meg kellett védeniük.
A független, informatikai szakírókból, nagy cégek it-vezetőiből, elismert szakemberekből álló zsűri először is arra volt kíváncsi, hogy a jelölt az elmúlt legfeljebb három évben milyen innovatív megoldást vezetett be saját cégénél. Az erre a kérdésre adott válaszában Tanka a katasztrófavédelem informatikai rendszereiben az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretén belül megvalósított fejlesztéseket emelte ki, így például a PAJZS- és a döntéstámogató rendszert, a térinformatikai alkalmazások elterjesztését, a szolgálatszervezést segítő szoftver kidolgozását. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a bevezetett, korszerű technológiai megoldások hogyan illeszkednek a piaci trendekhez és az innovációhoz.
A válaszból egyebek mellett kiderül, hogy az informatika szakterület a katasztrófavédelem informatikai infrastruktúrájának és országos térinformatikai rendszerének megújításában a legújabb megoldások megkeresésére és adaptálására törekedett, így alapos piackutatás előzte meg a koncepció kidolgozását.
A PAJZS-ot folyamatosan fejlesztik, és elkészítették annak a gépjárművek fedélzeti egységén futtatható MINI alkalmazását. A korszerű eszközök, technológiák integrálásának módját firtató kérdésre az ezredes leírta, a fejlesztések alkalmazásához például a katasztrófavédelem által használt számítógépek jelentős részét lecserélték, rendelkezésre állnak azok az alkalmazásszerverek és szoftverek, amelyek megfelelő hátteret és stabil működést biztosítanak az újonnan bevezetett magas szintű térinformatikai alkalmazásoknak. Emellett minden területi szervnél van megfelelő felkészültségű térinformatikus, és rendszeresek a képzések is.
A zsűrit az is érdekelte, hogy a fejlesztéseket hogyan tudja az informatikai vezető elfogadtatni a szervezeten belül. A főosztályvezető válaszából kitűnik, egy-egy megoldás elkészítése előtt megkérdezték a célcsoportokat az elvárásokról és számos más információt is begyűjtöttek, hogy a szakmai célokat a lehető legpontosabban megfogalmazhassák. Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy a pályázó szerint mi az adatvédelem optimális mértéke, hol van az erre fordítható költségek ésszerű határa.
Tanka válaszában emlékeztetett arra, hogy a szervezetnél alapvető cél, hogy az informatikai terület katasztrófatűrő-képessége javuljon, magas szintű rendelkezésre állást biztosítsanak, az adatok el ne veszhessenek, ne sérülhessenek. Ezért a katasztrófavédelemnél elsőbbséget élvez az adatvédelem, a cél a teljes rendszer védelme.
Általánosságban elmondható, fogalmazott az ezredes, hogy annyit kell költeni adatvédelemre, amennyi kárt okoz(hat) az adatok hiánya, sérülése, esetleges illetéktelen kezekbe kerülése, vagy azok újra előállítása. Ennek nyilván vannak költségvetési határai, de az általános elvet kell mindig szem előtt tartani.



















