A biztonsági garanciákról szóló orosz-amerikai tárgyalások első fordulója 2022 legelején várható, csakúgy mint Moszkva és a NATO kapcsolatfelvétele ugyanebben az ügyben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
„Lényegében megegyeztünk a további munka megszervezésének módozatairól. Már megállapodtunk abban, hogy a jövő év legelején az első körben meg kell történnie a kétoldalú kapcsolatfelvételnek köztünk és amerikai tárgyalópartnereink között. A neveket már ismertették, ezek mindkét fél számára elfogadhatók” – nyilatkozott a tárcavezető.
„Majd ezt követően, belátható időn belül – ezt szintén januárban szeretnénk megvalósítani – szeretnénk működésbe léptetni a második tárgyalási platformot a második dokumentum, az Oroszország és a NATO-országok közötti megállapodástervezet megvitatására” – tette hozzá.
Lavrov gyakorlatiasnak nevezte az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra adott amerikai választ. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia és a német hivatali partnerével folytatott megbeszélésén megerősítette: Moszkva azt tervezi, hogy a biztonsági garanciák kérdését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) is megvitassák.
„Tehát három síkja van kilátásban a tárgyalásoknak. Azt hiszem, egyetértés van, legalábbis Moszkva és Washington között abban, hogy ezeket be kell indítani. Nem látom okát annak, hogy ez a megközelítés ellentétes legyen közös térségünk bármely más államának érdekeivel” – tette hozzá a miniszter.
Lavrov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa a Washington által megfogalmazott biztonsági aggályokat. A tárcavezető szerint a szervezési ügyekben való egyetértés mellett a tartalmi kérdésekben még rengeteg a teendő, de Putyint idézve úgy vélekedett, hogy a dolgot nem lehet a végtelenségig elhúzni, mert „Oroszország folyamatos fenyegetettséget érez, ahogy a NATO infrastruktúrája közeleg a határainkhoz”, és mert Moszkvát folyamatosan „becsapják”.
Szavai szerint Oroszország nyitott a garanciákról szóló tárgyalások ügyében, és mindent megtesz annak érdekében, hogy álláspontját világossá tegye. „Remélem, hogy figyelembe véve a biztonságunk érdekében tett intézkedéseinket, komolyan fognak venni bennünket” – nyilatkozott Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője az interjúban arról is fejtegetésbe bocsátkozott, hogy az európai biztonság az oszthatatlanság elvén alapul, és ha Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy gondolja, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatja, akkor állást kell változtatnia.
„Ha Stoltenberg úr úgy gondolja, hogy a NATO-tagoknak jogukban áll köpni erre az elvre, amelyet a legmagasabb szinten elfogadott dokumentumokban rögzítettek, akkor valószínűleg tényleg itt az ideje, hogy távozzon egy másik munkahelyre, mert a feladatával sehogy sem boldogul” – mondta nem túl cizellált modorban Lavrov. (December közepe óta nyilvános, hogy Stoltenberg a norvég központi bank, a Norges Bank élére pályázik.)
Lavrov „dörgedelmesnek és meglehetősen arrogánsnak” nevezte Stoltenberg kijelentéseit, amelyek szerint senkinek sincs joga megsérteni a Washingtoni Szerződést (a NATO alapító egyezményét), amelynek értelmében az ajtó nyitva áll minden potenciális aspiráns ország előtt, amely csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.
„Nem vagyunk részesei ennek a struktúrának, nem vagyunk aláírói ennek a szerződésnek, de, mint mondtam, aláírói vagyunk egy szélesebb, pánregionális euroatlanti dokumentumnak, amely tartalmazza a biztonság oszthatatlanságának elvét” – magyarázta a külügyminiszter.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette: nem kizárt hogy Vlagyimir Putyin és Joe Biden újabb videokonferenciáját még az év vége előtt megrendezik, bár erről még nem született konkrét megállapodás. Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy nem szerepel a tervek között a két államfő találkozója, a szóvivő rámutatott, hogy a miniszter személyes találkozóról beszélt.
Peszkov azt hangsúlyozta, hogy évtizedek óta nem volt olyan turbulens időszak a világpolitikában, mint most. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy nyilatkozatában a NATO-nak a Fekete-tenger térségében folytatott „provokatív tevékenységét” azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte az Egyesült Államok „erős allergiát” érez „az elsősorban az egész Európa számára és egyes európai országok számára is előnyös” Északi Áramlat-2 gázvezetékkel szemben.
