Lengyelország is készen áll a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) aláírására, mert a szerződés nem módosítja a lengyel jogszabályokat, és nem korlátozza az internetfelhasználók jogait – nyilatkozott hétfői sajtótájékoztatóján Michal Boni, a digitalizációért felelős lengyel miniszter.
Az ACTA ügyében a lengyel tárcavezető hétfőn Donald Tusk miniszterelnökkel, Bogdan Zdrojewski, a kulturális és nemzeti örökségi tárca vezetőjével, valamint Mikolaj Dowgielewicz, az európai ügyekért felelős miniszterrel tárgyalt. A miniszter ennek kapcsán kiemelte, hogy Lengyelországban csak társadalmi konzultáció és parlamenti ratifikálása után léphet életbe a törvény. A szerződés további részletes elemzése a jövő héten kezdődik és több hónapot is igénybe vesz.
Jogi szakértőkre hivatkozva Boni elmondta, hogy az ACTA csak 10 százalékban érint országos ügyeket, mert meghatározó része az Európai Unió hatáskörére vonatkozik. Véleménye szerint Lengyelországnak is folytatnia kell az előkészületeket, „mint más uniós országoknak, melyek közül néhány értesítette az Európai Bizottságot, hogy a belső eljárások miatt később írják alá a szerződést”.
A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást a tervek szerint január 26-án írják alá Tokióban.
A lengyelországi internettel foglalkozó civil szervezetek elsősorban a társadalmi konzultáció hiányára hivatkozva tiltakoznak az ACTA elfogadása ellen. A nemzetközi Anonymous csoport hackerjei szombat óta több lengyel közigazgatási szerv honlapját támadták meg, hogy megakadályozzák a szerződés aláírását. A kormány hétfői döntése miatt több tucat lengyel honlap leállítását jelentették be keddre az internetfelhasználók, akik szerint az ACTA lehetővé teszi megfigyelésüket, és korlátozni fogja az internet szabadságát is.
Az ACTA (Anti-counterfeit Trade Agreement) egy nemzetközi, hamisítás elleni egyezmény, amelyet tavaly októberben nyolc ország írt alá, akkor az Európai Unió még nem volt az aláírók között. Az ACTA eredeti formájában a Digital Millenium Copyright Act világméretű változata lett volna, amelynek elsődleges célja a szellemi tulajdonjogokat lazábban szabályozó államok megregulázása lett volna. Az Egyesült Államok és Japán tervei szerint az ACTA olyan alapmegállapodás, amely a szellemi tulajdon védelmének minden aspektusát megkerülhetetlenül szabályozza.
Mit gondol az Anonymous az ACTA-ról? (angol nyelvű videó)
