A kormány azzal vonta saját hatáskörbe a vagyonvédelmi cégek minimális rezsióradíjának megállapítási jogát, hogy a magánbiztonsági piac érdekképviseleti szerveit kiütötte a nyeregből. Innentől a piacnak nem lesz beleszólása a közbeszerzések során alkalmazandó minimális árakba.
Mint az a lapunk birtokába került belügyminiszteri levélből világosan kiderül: a vagyonvédelmi szolgáltatások rezsióradíjának megállapítása kiemelt jelentőséggel bír, ez indokolja, hogy a kormány saját hatáskörbe vonta a kérdéskört.
Minderről Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatta levelében Harangozó Tamást, az MSZP országgyűlési képviselőjét, miután a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban is helyet foglaló szocialista politikus a minimális rezsióradíj kihirdetéséről kérdezte.
Harangozó szerint a Belügyminisztérium (BM) mindeddig halogatta a minimális rezsióradíj kihirdetését, amelyre egyébként az arra rendeletben felkért szakmai képviseletek, a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság (MBÁPB) és a Személy-, Vagyonvédelemi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) a megadott határidőig javaslatot is tettek. Mint ismert, a kormány idén júliusban hirdette ki azt a rendeletet, amely minimális vállalási díjakat ír elő a vagyonvédelmi tárgyú közbeszerzéseknél. A kormányrendelet a két említett magánbiztonsági szervezetet jelölte ki arra, hogy javaslatot tegyen a rezsióradíjra, amelyet aztán a rendészetért felelős miniszter (értsd: belügyminiszter) elfogad és kihirdet.
Ennek a jogosítványnak az elvétele az MBÁPB-től és az SZVMSZK-tól, persze nem megy egyetlen tollvonással, ezért mindehhez szükséges a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosítása, amely a kormány hatáskörébe utalja a vagyonvédelmi szolgáltatások rezsióradíj elemeinek, mértékének és eljárási rendjének megállapítását – derül ki a belügyminiszter leveléből.
Ezt követően a rendészetért felelős miniszter állapítja meg és hirdeti ki a minimális rezsióradíjat, amelybe azonban már a piaci képviseleteknek nem lesz beleszólásuk.
Az MBÁPB és az SZVMSZK idén júliusban 1889 forintos javaslatot tett a minimális rezsióradíjra. Ez gyakorlatilag kétszer, extrém helyzetben háromszor magasabb, mint a jelenleg átlagos, ám rendkívül nyomott piaci ár.
Harangozó Tamás írásbeli kérdése letölthető az Országgyűlés honlapjáról – ezen a linken.
Forrás: BP
nájsz
Ez már halott ügy….. ugyanis a BM rendelet tervezete megengedi, hogy eltérjenek a szereplök. és az őrség nem 1.889 Ft/ óra díjjat kap, jó ha megvan a 450 nettó !!!!
„rezsióradíjának megállapítása kiemelt jelentőséggel bír” És a munkaerő-kölcsönzők kiszorítása az ágazatból miért nem bír kiemelt jelentőséggel? Tán még Ukrajnában sincs annyi ukrán munkaerő-kölcsönző, mint amennyi ebben az ágazatban összeverődött. Ennek nincs biztonsági v. akár nemzetbiztonsági kockázata?
Szerintem ne legyenek illúzióink, a rezsióradíj önmagában kevés, nem fogja megoldani az ágazatban levő problémákat. Idáig bármilyen kormány is volt hatalmon – akár balos, akár jobbos – egyik se tett rendet az ágazatban. Pedig szerintem kellő akarattal le lehetne szorítani a simlizési lehetőségeket. DE itt akkora pénzek foroghatnak, hogy nem érdekük a rendrakás…szerintem.
Hisztek még a mesékben?
A cél dicséretes, de a vagyonőrzési tevékenység, ami sok esetben Mo-n paralel a biztonsággal / nonszensz/ nem a védelem és a biztonság, hanem sokkal inkább KOCKÁZAT. Ezt bizonyítják azok a bírósági ügyek, amelyek a félreértések sorozatából / nemtudás-ból/erednek és a bűnözői munkáltatói hozzáállásból. A „szakmában” jelentős visszaéléseket tapasztalt a NAV, de biztosan sok infó van a munkaügyisek tarsolyában is.Hát még a vagyonőröknél, de a megbízók véleménye is figyelmet keltő. No ennyit a biztonságról, ami vélhetően nem az.