A brit elhárítás (MI5) elismerte, hogy nem mérte fel időben a tavalyi manchesteri öngyilkos merénylet elkövetőjének veszélyességét – áll a londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának vizsgálati jelentésében.
A merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai popénekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén.
A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt. A sérültek számáról máig sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat.
Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.
Az alsóházi bizottság csütörtökön ismertetett jelentése szerint az MI5 úgy döntött, hogy nem figyeli és nem is korlátozza a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába, anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.
A brit hatóságok gyanúja szerint Abedit líbiai tartózkodása alatt képezték ki robbanószerkezetek összeállítására, és a manchesteri merényletben felrobbantott pokolgépet is maga készítette lakásán.
Az alsóházi bizottság vizsgálati jelentése szerint az MI5 elismerte, hogy a már akkoriban is rendelkezésére álló információk alapján ellenőriznie és korlátoznia kellett volna Abedi utazásait.
A vizsgálat során kiderült az is, hogy Abedi megfigyelésének ügyét az elhárítás már kijelölte további felülvizsgálatra, ám az MI5 belső rendszerei „túl lassan mozdultak”, és e felülvizsgálat a merénylet elkövetéséig nem történt meg.
A bizottsági jelentés szerint Abedi ügyében számos egyéb hiba is történt, köztük egy olyan, amelyet nemzetbiztonsági szempontból „kényes” mivolta miatt nem is lehet nyilvánosságra hozni.
Jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy e hibák nélkül el lehetett volna kerülni a tavaly májusi manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás kivédésére – fogalmaz a vizsgálati jelentés.
A bizottság megállapította azt is, hogy a pokolgépek készítéséhez szükséges vegyszerek forgalmazásának ellenőrzési rendszere „reménytelenül elavult”, és a távközlési cégek továbbra sem ellenőrzik kellően az online felületeiken megjelenő olyan tartalmakat, amelyek terrorcselekmények előkészületeire utalnak.
A merénylet körülményeiről már készült az év elején egy előzetes, kormányzati vizsgálati jelentés is, amely megállapította, hogy Abedit 2014 nyara és 2015 októbere között az MI5 figyelte. A szolgálat kapott is hírszerzési adatokat Abediről, de úgy ítélte meg, hogy ezek az információk nem kötődnek terrortevékenységhez.
A kormányzati jelentés szerint azonban visszatekintve már látszik, hogy ezek az adatok „nagy jelentőségűek” voltak a manchesteri merénylet szempontjából, és „a körülmények szerencsésebb alakulása esetén” a támadás megakadályozható lett volna.
