Közel harminc megvalósult elképzelés az egyik serpenyőben – két elérendő cél a másikban. Irigylésre méltó arány, ha két intézmény terveinek beteljesüléséről készítünk mérleget. Fejlődésről és eredményekről lehet ugyan általánosságokban beszélni, de a tények és konkrétumok sorba állítása sokkal hitelesebb. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Fenntartói Testületének tagja az utóbbit választotta. Sőt még fokozni is képes volt a megvalósult célok arányát, amikor az elmúlt évek történéseiről beszélgettünk. Az alábbi felsorolást ugyanis így kezdte: „A lista közel sem teljes…”
– Melyek voltak az utóbbi öt esztendő legfontosabb eseményei az MRTT életében?
– Sokkal teljesebb lesz a kép, ha időben távolabbról indulunk. A társaság 2004-es megalakulásakor közzétettük a hitvallásunkat, amely máig nem veszített frissességéből. Az akkor megfogalmazott céljaink közül már sok teljesült, mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a társaság kezdeményezésére megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Rendészettudományi Albizottsága. Létrejött a rendészeti felsőoktatási terület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulásával a rendészeti tisztképzés egyetemi rangra emelkedett. Hatalmas lendülettel újította meg tevékenységét a Belügyi Tudományos Tanács. Megalakulhatott a Rendészettudományi Doktori Iskola, és valódi kapcsolattá erősödött a Magyar Hadtudományi Társaság és az MRTT közötti együttműködés.
Társaságunknak sok olyan tagja van, akik tudományos tevékenységüket valamely együttműködő tudományos vagy oktatási partner szervezeti keretei között fejtik ki, így talán nem szerénytelenség, ha ezeknek az intézményeknek a sikereit – illő visszafogottsággal – az MRTT eredményének is tekinthetjük. Az elmúlt öt év tendenciái közül kiemelném, hogy társaságunk egyre inkább az „ernyőszervezeti” szerepét erősítette, jelentős sikerekkel. Példaként említem a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az MRTT Migrációs Tagozat közreműködésével kialakított rendkívül aktív és színvonalas tudományos együttműködésünket, vagy a Polgárőrség Tudományos Tanácsának – amely egyúttal az MRTT Tagozata is – felfelé ívelő szakmai-tudományos tevékenységét.
Rendkívül fontos, ezért külön dicsérettel kell szólnom a magánbiztonsági terület folyamatosan emelkedő színvonalú tudományos munkájáról. Ugyanakkor két területen nem sikerült előbbre lépnünk. Nem tudtuk – a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt – erősíteni nemzetközi szerepünket, és továbbra is várat magára a Rendészettudományi Kutató Intézet létrehozása. Változatlanul nehezíti munkánkat egy állandó, tagjainkat kiszolgálni képes iroda- és klubhelyiség hiánya. Így bőven maradt még tennivalónk a következő évekre is.
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésének öt éve alatt melyek voltak a belső fejlődés mérföldkövei?
– A tartalmi fejlődés jelentős eseményeivel illene kezdenem a felsorolást, mégis első helyen említem a Magyarország Kormánya által jóváhagyott Ludovika I. Projekt infrastrukturális eredményeit. Megújult a Ludovika központi épülete, felépült az Orczy-park Üllői úti oldalán az új kollégium, az új központi oktatási épület. A Diószegi utcában – a parkhoz kapcsolódóan – a Rendészettudományi Kar elfoglalhatta új speciális kiképzési épületét és új, 600 fős kollégiumát. Hamarosan megkezdi működését az új sportcentrum, a lőtér, a lovarda, a lakossági sport- és szabadidőpálya-együttes, minden részletében felújították a parkot is. 2018 első félévében ezért megkezdődhetnek a Ludovika II. Projekt munkálatai, amelyeknek része lesz egy új Katasztrófavédelmi Oktatási Központ megépítése is.
Az elmúlt öt évben a korábbi három karral működő NKE további két karral bővült: létrejött a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kara, valamint a Víztudományi Kar. A korábbi Közigazgatás-tudományi Kar Államtudományi Karrá alakult, megkezdődött az ötéves, osztatlan államtudományi képzés, tartalmi szempontból megújult a rendészettudományi képzés is. Új, négyéves képzési rendet alakítottunk ki, létrejött a tisztjelölti jogviszony, a kar „szolgálati” szerveként megalakult a Rendvédelmi Tagozat. Nagyobb óraszámot kaptak a gyakorlati ismeretek, kialakultak a négyes követelményrendszer módszertani elemei, így érvényesíteni tudjuk az oktatás, a nevelés, a képzés és a kiképzés egymásra épülő, egymást átfonó elemeit. Új mesterképzéseket és szakirányú továbbképzési szakot indítottunk. Nőtt a tudományos fokozattal rendelkező oktatóink száma, erősödött a kutatási és publikációs aktivitás és a hallgatóink tudományos diákköri tevékenysége. A demográfiai gondokra tekintettel nagy eredménynek tartom, hogy alig csökkent a tisztképzésre jelentkezők száma, a magánbiztonsági képzésre jelentkezőké pedig növekedett.
– Az új épület birtokbavétele mennyire adott új lehetőségeket, új lendületet az intézménynek?
– Az egyetem egy telephelyre történő centralizációja megteremti a lehetőségét – a korábbi szétszórt elhelyezkedésből adódó nehézségekkel szemben – az észszerűbb működési feltételek kialakításának. Ezek a változások már folyamatban vannak, de végső formájukat értelemszerűen csak a tapasztalatok figyelembevételével alakítjuk ki. Az új kollégium például megteremtette annak lehetőségét, hogy a tiszti szocializációs és nevelési folyamat erősítése céljából az elsőéves tisztjelölt hallgatók kötelező bentlakásos körülmények között, teljes ellátás mellett teljesítsék első tanévüket. A speciális kiképzési épületünk lehetőséget ad a képzéshez kapcsolódó laboratóriumok kialakításához, taktikai lőtér üzemeltetéséhez, kondíciós gyakorlásokhoz, a kényszerintézkedések készségszintű elsajátításához, az informatikai, kommunikációs és nyelvi tudás fejlesztéséhez.
– Milyen változásokat terveznek a következő években?
– Az első és legfontosabb feladatunknak azt tartom, hogy az új elhelyezési, tartalmi és szervezési lehetőségeinket „beüzemeljük”, és stabilizáljuk az eddigi eredményeinket. A növekedési fázisból lépjünk át a fejlődési fázisba, a mennyiségi és a minőségi követelményeket egymással szimbiózisban érvényesítsük. A rendvédelmi szervek „korfáinak” ismeretében a következő években nem kényszerülünk soron kívüli képzések indítására, ezért a minőségi jegyek fejlesztésére koncentrálhatunk. Miközben megőrizzük a generalista, „értelmiségi” jellegű alapozó képzés minden fontos elemét, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gyakorlati ismeretek oktatására, a készségek és jártasságok elsajátítására. Továbbra is fejlődő, meghatározó tantárgyak maradnak a jogtudományi és az államtudományi ismeretek, de a technológiai fejlődés egyre több informatikai és műszaki ismeret oktatását követeli meg.
Erősíteni kívánjuk tisztjelöltjeink parancsnoki kompetenciáit, vezetési készségeit, valamint gazdálkodási és logisztikai jártasságát. A magánbiztonság területén elindítjuk a mesterképzést és növeljük a költségtérítéses képzésre felvehető hallgatók számát. A polgári nemzetbiztonsági területen is bevezetjük a mesterképzést, illetve specializációkat indítunk. A Katasztrófavédelmi Intézetünk dolgozik a tűzoltómérnök-képzés feltételeinek kialakításán, valamint a polgári védelmi képzés erősítésén. A Víztudományi Karunk Baján, a korábbi Eötvös József Főiskolán folyó vízügyi képzés jogutódjaként minden részterületen fejleszteni fogja képzési kapacitásait. Minden jövőbeli képzésünkkel szemben a minőségi elvárásokat érvényesítjük első helyen, ideértve a nemzetközi szerepünk erősítését is. Ezt fogjuk megkövetelni az egyre emelkedő színvonalú képzést nyújtó magánbiztonsági szakjainktól és szakirányainktól is. A trend eddig pozitív, ezért köszönettel tartozunk a munkánkat támogató piaci szereplőknek, elkötelezett oktatóinknak, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szigorú elvárásokat megfogalmazó, de minket jó szándékkal támogató vezetőinek.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
