Korábbi álláspontját megváltoztatva, valamint a Jobbikkal kötött megegyezést felborítva a Magyar Szocialista Párt prominensei közölték: mégsem engedik, hogy az új parlementi párt bármilyen módon részt vegyen az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetésében. Sólyom László szerint a Jobbik elnöke hamis esküt tett.
Az MSZP képviselőcsoportja jelöli a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökét, azután, hogy a szocialista párt kitáncolt a keddi megállapodásból és vezető politikusai pedig világossá tették, hogy nem látják szívesen a Jobbikot a bizottság élén.
A 12 fős nemzetbiztonsági bizottság alelnöke a fideszes Demeter Ervin lesz, tegnap további két fideszes és egy szocialista tagot választottak a testületbe. Azért nem többet, mert – mint arra tegnap Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke is rámutatott – a bizottságba csak olyan tagokat választhatnak, akik átestek a „C” típusú nemzetbiztonsági átvilágításon.
Hasonló okokból csonka maradt a 21 tagú honvédelmi és rendészeti bizottság is, amelynek még az elnökéről sem szavaztak. Sajtóértesülések szerint a fideszes Kocsis Máté vezeti majd a testületet. A honvédelmi bizottság alelnökének Csampa Zsoltot (Fidesz) és Básthy Tamást (KDNP) választották, de egy alelnököt még az MSZP is küldhet a testületbe.
Bajnai Gordon a demokrácia ünnepének nevezte az új parlament megalakulását, ezt azonban – a távozó miniszterelnök szavai szerint – a Jobbik elnöke megsértette. Bajnai egyben közölte azt is: felkérte az igazságügy minisztert, hogy betiltott egyenruha viselése miatt tegyen feljelentést Vona Gábor ellen, aki a képviselői esküt a hivatalosan betiltott és feloszlatott Magyar Gárda uniformisának számító mellényben tette le. Vona magatartását Sólyom László köztársasági elnök is elítélte, s hangsúlyozta, hogy „hamis esküjével” a Jobbik elnöke a „hazugságot fogja képviselni a parlamentben”.
Pénteken Schiffer András, az LMP frakcióvezetője benyújtotta a nemzetbiztonsági törvényt módosító javaslatát, amely szerint a nemzetbiztonsági bizottság azon tagjai nem kaphatnának tájékoztatást a nemzetbiztonsági szolgálatok által is vizsgált ügyben, amelyben az őket a bizottságba delegáló párt érintett lehet. Ezeket a bizottsági tagokat a határozatképesség kiszámolása során figyelmen kívül hagynák. Ha a tájékoztatásból a bizottság elnökét zárják ki, akkor az adott ügyben a hatásköreit az alelnök gyakorolná.
Schiffer András egy másik indítványában azt javasolja, hogy ha a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok bármelyike fennáll, akkor a házelnök az adott ügyben függessze fel az érintett képviselő bizottsági megbízatását.
