Megkezdődött pénteken a varsói parlamentben a NATO Parlamenti Közgyűlésének 64. tavaszi ülésszaka, a résztvevők mindenekelőtt a szervezetet keletről érő fenyegetésekről és a védelmi kiadásokról értekeznek.
Az észak-atlanti szövetség júliusi brüsszeli csúcstalálkozója előtti közgyűlés nyitó sajtóértekezletén a lengyel küldöttség elnöke, Marek Opiola felidézte: Varsó 1999 óta harmadik alkalommal házigazdája a közgyűlés ülésszakának, 2016-ban pedig ott rendezték a NATO csúcstalálkozóját, amelyen a szövetség keleti szárnyának megerősítéséről döntöttek.
A közgyűlés elnöke, Paolo Alli olasz politikus többek között arról beszélt: a három balti országba és Lengyelországba tavaly telepített amerikai és NATO-egységek a szervezet szolidaritásáról tanúskodnak, a tagállami szolidaritás keretében fontos a szövetség déli határának védelme is.
A NATO Parlamenti Közgyűlése évente kétszer ülésezik. A varsói ülésszakon 29 tagállam, 16 partnerország és 8 megfigyelő ország képviselői vesznek részt. A hétvégén több szakbizottsági ülésen tanácskoznak, a szövetség keleti szárnyát érintő kérdéskörön kívül megvitatják A Délen megjelenő destabilizáció című jelentést is. Napirenden szerepel az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex elnökének, Fabrice Leggerinek a beszámolója, értekeznek a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetéről, az Észak-Korea politikájával összefüggő biztonsági kihívásokról, a közel-keleti helyzetről, az iráni atomalku jövőjéről és a transzatlanti kapcsolatokról is.
A közgyűlés ülésszaka hétfőn plenáris üléssel zárul, ezen felszólal többek között Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Andrzej Duda lengyel elnök. Elfogadják a brüsszeli csúcstalálkozón benyújtandó zárónyilatkozatot.
Az ülésszak idején a lengyel szejm épületében folytatódik az április közepén kezdődött ülősztrájk, amelynek résztvevői – fogyatékkal élők és gondozóik – az őket érintő járulékok növelését követelik. A lengyel parlamenti iroda bejelentette, hogy gondoskodik a NATO-rendezvény és a tiltakozás „párhuzamos és biztonságos” lebonyolításáról.
