Megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum Többes számban – Az I. világháború és a hátország mindennapjainak valóságai című országjáró vándorkiállítása Kecskeméten.
A kiállítás címe arra a 20. századi jelenségre utal, amelyet leginkább a tömeges kifejezéssel jellemezhetünk. A század első évtizedeiben indult meg a termelésben a tömeggyártás, az első világháború pedig magával hozta a tömegpusztítást. Így a tömeges fegyvergyártást és ezzel együtt a tömeges emberveszteséget is, de soha nem látott mértékben működött a tömegpropaganda is. A kiállítás egyik látványos eleme a haditudósításra, a korabeli tömegtájékoztatásra utal – mondta megnyitóbeszédében Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
A tárlat kecskeméti állomásán emlékezni kell a helyi Fanto fényképész-dinasztia első világháborús munkásságára és frontszolgálatára is, akárcsak arról a Kecskeméten született neves, de később méltatlanul elfeledett fotóművészről, Kluger Zoltánról, aki légi fotósként szolgált az osztrák-magyar légierő kötelékében – hangoztatta a helyettes államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy Kecskemét jelentős helyőrség és fontos logisztikai központ volt az első világháború éveiben. Nemcsak a helyiek, hanem az ide összpontosított egységek katonái is itt szálltak vonatra távoli ismeretlenségbe vezető útjukra. Később pedig ide érkeztek a sebesültekkel zsúfolásig telt vagonok, és ide futottak be 1916-ban az erdélyi menekülteket szállító szerelvények is. A „vagonlakókat” a kecskemétiek látták el élelemmel a vasútállomáson.
Aczél Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának vezetője elmondta, hogy a rendhagyó tárlat több száz műtárgya nemcsak a múzeumi raktár mélyéről került elő, hanem magángyűjteményekből és magánszemélyektől is származik. A kiállítás kialakítása során „a felajánlott családi emlékek műtárgyakká, történelmi relikviákká nemesültek” – fogalmazott.
Szemereyné Pataki Klaudia a város polgármestere kifejtette: a kecskemétiek a kiállítással megemlékezhetnek arról a csaknem kétezer hősi halottról is, aki nem térhetett vissza családjához. Hangsúlyozta: Kecskemét és a magyar Alföld „katonaállítása” a monarchia, az ország többi részéhez viszonyítva is igen magas arányú volt. Reményét fejezte ki, hogy ez a kulturális és történelmi örökség – amit a kiállítás magában hordoz – a kecskeméti és a Kecskemét környéki emlékezőkön túl, nagyon sok fiatalhoz is eljut majd.
A kiállítás Eger, Hódmezővásárhely, Győr és Karcag után érkezett Kecskemétre. Következő állomása decemberben Debrecen lesz. A vándorkiállításon a 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorban a látogatók a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk között ismerhetik meg a korszakot.
A Kecskeméten november 29-éig ingyenesen látogatható kiállítótérben helyet kapott a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi, a hosszú, békés 19. századot és a szétzilálódó egyéni és közösségi sorsokat is megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta, a háborús propagandahivatalra utaló, óriás írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. A több mint 700 kiállított eredeti tárgy között az érdeklődők megnézhetnek olyan különlegességeket is, mint Horthy Miklós sorhajókapitány levele, illetve Mednyánszky László ismeretlen katonát ábrázoló portréja. A tárlat cenzúrázott újságoldalakat is bemutat, és ki lehet próbálni azt is, milyen nehéz volt egy háborúban szolgáló katona menetfelszerelése.
