Megvan a terv az építőanyagoktól származó sugárterhelés csökkentésére

Az elmúlt néhány évtizedben nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a közönséges talajokban, illetve építőanyagokban viszonylag csekély mennyiségben jelen levő természetes eredetű radioaktív izotópok bomlásából származó radon megjelenik a lakóépületek belsejében is, amelynek következménye, hogy a népesség minden tagja a teljes élettartamára ki van téve radontól eredő belső sugárterhelésnek.

Egyértelmű összefüggés van a lakások légterében mérhető radon-aktivitáskoncentráció és a tüdőrák gyakorisága között. E tudományos eredmények ismeretében az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében nagy hangsúlyt fektetett a radonnal szembeni, valamint a természetes eredetű forrásokból származó egyéb sugárterhelések elleni védekezésre, amelynek központi eleme egy nemzeti cselekvési terv kidolgozása a beltéri radontól, valamint az építőanyagoktól származó sugárterhelés kockázatának hosszú távú csökkentése érdekében.

A kormány a lakosság egészségének védelme érdekében és egyben megfelelve az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében foglaltaknak, elkötelezett a természetes sugárforrásokból származó expozíció hosszú távú csökkentése mellett. A feladat teljesítése érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával kidolgozásra került Magyarország Nemzeti Radon Cselekvési Terve (NRCST).

Amikor a radon bomlása a levegőben történik, az először keletkező polónium a levegőben lebegő porszemcsék (aeroszolok) felületére tapad ki. A levegővel belélegezett porszemcsék a tüdő hörgőinek a falára ülepednek ki és így a szemcsékre tapadt leányelemek radioaktív izotópjai közvetlen közelről, nagy intenzitással sugarazzák be a tüdő hámsejtjeit, amelyet a radioaktív izotóp szervezetbe kerülése miatt belső sugárterhelésnek nevezünk. A tüdő hámszövetének besugárzása pedig a besugárzás dózisával arányosan megnöveli a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) európai, észak-amerikai és ázsiai epidemiológiai vizsgálatokra alapozott számítása alapján a tüdőrákos megbetegedések 3-14 százalékáért a radon felelős, és mint ilyen, manapság a dohányzás után a második legjelentősebb kockázati tényezőnek minősül.

Az Európai Közösség Joint Research Center-e (EC JRC) által készített európai beltéri radon térkép szerinti éves átlagos radon szint 100 Bq/m³ Magyarországon az eddigi felmérések szerinti átlag csak csekély mértékben haladja meg ezt, és földrajzilag is csak néhány térségben lehet számítani magasabb értékre. Jelenleg mindössze csak néhány olyan kis kiterjedésű földrajzi területről van tudomásunk, ahol nagyobb lélekszámú lakosság él és kiugróan magas beltéri radon-koncentrációk mérhetők (pl. a mátrai Mátraderecske és a mecseki Kővágószőlős-Kővágótöttös térsége). Munkahelyek vonatkozásában három olyan intézmény ismert, ahol a munkavállalók radon-expozíciója olyan mértékű, amely már hatósági felügyelet alá esik: a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpont, a Tapolcai Deák Jenő Kórház és Rendelőintézet, és szintén a tapolcai tavasbarlangokban gyógybarlangot üzemeltető Hungest Hotel Pelion szálloda.

Figyelembe véve az állampolgárok egyenlő életesélyhez, a jó egészségi állapothoz, valamint az egyenlő bánásmódhoz fűződő alkotmányos jogait, nem indokolható semmi olyan, az állampolgárok szempontjából negatív diszkriminatív elv, amely megengedné, hogy valaki akár a munkahelyén, akár egy középületben történő megjelenés során a végzetes kimenetelű tüdőrákos megbetegedésnek egy magasabb kockázatát legyen kényszerű elviselni ahhoz képest, mint ami a saját lakásában is éri. Ezek alapján Magyarország stratégiai alapelve az, hogy nem tehető különbség a lakáscéllal, középületként, illetve munkahelyként hasznosított környezetből származó radon és építőanyagból származó expozíciók között, ezért az ország egészére nézve egyenletesen törekedni kell e kockázatok minél kisebb szintre történő csökkentésére.

A fentiekre tekintettel Magyarországon a beltéri radon-koncentráció vonatkoztatási szintje az Irányelvben foglalt maximális értéken, azaz 300 Bq/m³ éves átlagos aktivitáskoncentrációban került meghatározásra mind lakó- és középületekben mind pedig munkahelyek tekintetében, amelyet e nemzeti cselekvési terv szerinti országos radon-felmérés eredményeire alapozva legalább öt naptári évente felül kell vizsgálni.

Az építőanyagokból származó beltéri külső gamma-sugárterhelés vonatkozásában a magyarországi szabályozás szintén átvette az irányelv erre vonatkozó rendelkezéseit, amely szerint az építőanyagok által kibocsátott beltéri külső gamma-sugárzás vonatkoztatási szintje a kültéri külső sugárterhelésen felül nem haladhatja meg az évi egy mSv-et. Továbbá tiltásra került azon építőanyag-típusok forgalmazása, amelyek beépítése a vonatkoztatási szintnél nagyobb dózist eredményezhetnek.

Kutatások szerint a genetika csak öt-tíz százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta Gundy Sarolta kutató. Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák. Elmondta: a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, és a legnépesebb munkavállalói korosztályba tartozók, a 40 és 59 év közöttiek közül többen halnak meg rákban, mint szív- és érrendszeri megbetegedésben. Gundy hangsúlyozta: a kutatások szerint rák kialakulásáért 90 százalékban környezeti ártalmak okolhatók. A környezeti ártalmak egyik legveszélyesebbike a dohányzás – fűzte hozzá.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment