Több mint 19000, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által 2013. május 1-jén indított Munkahelyi Stressz Felmérésbe. A projekt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával valósult meg, az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt.
A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedések rizikótényezője, ezért a Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg.
„A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (OMMF-11-0104) támogatásával megvalósuló projektünk keretében kutatócsoportunk ezt a hiányt pótolta a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív magyar verziójának kidolgozásával. Megkezdtük az adatok feldolgozását, meghatároztuk a kitöltők egyelőre nem súlyozott országos és iparági átlagértékeit.” – hangsúlyozta Dr. Stauder Adrienne, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.
A munkahelyi pszichoszociális kockázatértékelésre kifejlesztett COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) százas skálán értékeli a különböző munkahelyi stressz tényezőket, melyek között a rizikótényezők magas értéke, illetve a védő faktorok alacsony értéke jelent magasabb stressz kockázatot.
A kérdőív kitöltése online felületen, a www.munkahelyistresszkerdoiv.hu oldalon keresztül történt. 19 282 fő kezdte meg a kitöltést, ebből 13104 fő adatai voltak alkalmasak elemzésre. Bár a minta nem reprezentatív, a jelentős adatmennyiségnek köszönhetően minden foglalkozási ágazatból, korcsoportból, munkakör-típusból és iskolai végzettségből voltak kitöltők. A nők nagyobb arányban (63%)mérték fel a kérdőív segítségével saját stressztényezőiket.
Mitől stresszesek a magyar munkavállalók?
„Az országos felmérés eredményeiből megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressz-tényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41), valamint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 sázaléka számolt be arról, hogy munkahelyén valamilyen gyakorisággal szenved szekálástól.” – hangsúlyozta Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató.
A munkahelyi zaklatás, és ezen belül is a szekálás, a megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező a munkahelyi stressz szempontjából. Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számolnak be. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével, a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször.
A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el.
A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban — minden ötödik kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az egészségügy, szociális ellátás (24%), a személyszállítás (21%) és a védelem (21%) területeken fordult elő legnagyobb arányban. Fizikai erőszaktól szintén az egészségügy, szociális ellátásban dolgozók szenvedtek a leggyakrabban (7%). A szekálás minden ágazatban minimum 28%-ban előfordult, leggyakrabban a szálloda, vendéglátás, idegenforgalom (48%) és az egészségügy, szociális ellátás (48%) területén.
Melyek a legstresszesebb foglalkozási ágazatok ma Magyarországon?
A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54). Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb.), energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében.
Női-férfi különbségek
A nők számára a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások (59) és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom (58) a legstresszesebb ágazatok, míg az oktatásban (52) és az egyéb szolgáltatások (érdekképviselet, politika, egyház) ágazatokat élik meg legkevésbé stresszesnek. A férfiak ezzel szemben az energia ipar, bányászat, víz- és hulladék gazdálkodás (52), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (51) ágazatában, valamint az oktatás (51) számolnak be a legnagyobb stressz terhelésről. Számukra a legkevéssé stresszes ágazatok a védelem (igazságügy, bíróság, büntetés végrehajtás)(45), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységek (45).
Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.
Végzettség
A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről.
Beosztás
Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket. Jelen felmérés szerint a diplomás felsővezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. Jelentős stressz terhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.
Mennyire vagyunk stresszesek a többi európai országhoz képest?
A COPSOQ II kérdőív lehetővé tesz nemzetközi szintű összehasonlítást is. Spanyol, német és dán országos összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A munkahelyi stressz tényezők közül a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban (54), mint a németeknél (63), illetve a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38).
A pszichoszociális kockázati mutatók vállalati szintű felmérése lehetőséget nyújt a problémás területek azonosítására és célzott stresszcsökkentő beavatkozásokat tervezésére.
Nemzetközi összehasonlítás a COPSOQ II kérdőívvel a munkatempó, érzelmi megterhelés, munka értelmessége, szerepkonfliktus, vezetés minősége szerint (magyar minta: 13104 fő, nem reprezentatív)
Nemzetközi összehasonlítás a COPSOQ II kérdőívvel a munkahelyi elégedettség és a munkahely iránti elkötelezettség szerint (magyar minta: 13104 fő, nem reprezentatív)
(A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a www.munkahelyistresszinfo.hu címen.)
Ha valaki nem tudná a legstresszesebb szakma a biztosítási üzletkötői! Ott ki van téve az üzletkötő annak, hogy az örökös túlzott elvárások, egyre jobban csökkenő jutalékkulcsok, fizetések bizonytalansága, a megélhetés biztonságát is fenyegeti. Nem mindenki kap állományt csak úgy örökbe, hanem saját magának kell kialakítani, nem úgy mint az új belépőknél. Függ a pénze attól is, hogy hogyan fizet az ügyfél. Ha lemondja a szerződést 25, ill. 13 hónapon belül, akkor vissza írják a fizetését. Sok feszültség forrása, a mérhetetlen haszonlesés, ami sajnos nagyon is károsítja az etikai kódex betartását! És az emberek egészségét is súlyosan károsítja az itt alkalmazott pszicho terror!