Oroszország reméli, hogy ezen a héten megkapja az Egyesült Államok válaszát a biztonsági garanciaigényére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Reméljük, hogy amint azt amerikai tárgyalópartnereink korábban mondták, még ezen a héten képesek lesznek valamit írásban megfogalmazni” – mondta Peszkov.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hétfőn fogadta horvát hivatali partnerét, Gordan Grlic-Radmant, a találkozót követő közös moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország komolyan számít konkrét válaszokra dokumentumtervezeteire az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, és „egyes találkozókat a témával kapcsolatban a napokban meg fognak tartani”.
A TASZSZ orosz hírügynökség a horvát diplomácia vezetőjének azt a kijelentését idézte, amely szerint a NATO-n kívüli európai uniós tagországokat is be kellene vonni a biztonságról folytatott tárgyalásokba.
Oroszország decemberben két szerződéstervezetet adott át az Egyesült Államoknak, amelyek megkötése a megítélése szerint jogi garanciát jelentene a számára arra nézve, hogy a NATO nem fogad be több volt szovjetköztársaságot, nem telepít csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, ott nem hoz létre bázisokat, valamint katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre csökkenti, amikor Moszkva és a szövetség együttműködési alapokmányát aláírták. Erről múlt héten az orosz diplomácia képviselői Genfben az Egyesült Államok, Brüsszelben pedig az észak-atlanti szövetség képviselőivel folytattak megbeszéléseket, és Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival is ismertetették az elképzeléseket.
Peszkov hétfőn arra a kérdésre válaszolva, hogy szándékozik-e Moszkva rakétákat telepíteni Kubába és Venezuelába, azt mondta, hogy „mégiscsak szuverén államokról beszélünk, ezt ne feledjük”. Korábban Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes sem megerősíteni, sem kizárni nem kívánta ezt lehetőséget.
Peszkov azt mondta, hogy Moszkva a biztonsági kérdésekben több fogatókönyvet mérlegel, de sokkal kevesebbet, mint az Egyesült Államok. A szóvivő Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár Financial Timesnak adott nyilatkozatára reagált, amelyben a diplomata kijelentette, hogy Washingtonnak 18 forgatókönyve áll rendelkezésére arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.
Az orosz elnök sajtótitkára szerint „nem kell bonyolítani, ami valójában nem olyan bonyolult”. Lavrov úgy vélekedett a másfél tucatnyi amerikai forgatókönyvről, hogy „az amerikai titkosszolgálatok versenyt írhattak ki ezek összeállítására”.
„Az Egyesült Államoknak a közlések szerint 17 speciális és hírszerző szolgálata van. Lehet hogy ez a 17, továbbá a külügyminisztérium adja ki a 18-at. Lehet, hogy belső pályázatot írtak ki” – mondta.
Lavrov szerint az „ukrán rezsimnek” nem lehet B-terve a Donyec-medencei konfliktus lezárásáról megkötött minszki megállapodások kötelező végrehajtásán kívül. Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnát szerinte kívülről irányító Washington könnyen rákényszeríthetné erre Kijevet. Dezinformációnak nevezte azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek szerint Oroszország a Donyec-medence orosz ajkú lakossága elleni támadással provokációra készülne Ukrajna ellen.
Peszkov egyebek között kijelentette: Észtország arra vonatkozó kérése, hogy vezényeljenek újabb NATO-erőket a területére, éppen annak a bizonyítéka, hogy megalapozottak az orosz biztonsági aggályok, és annak is, hogy nem Moszkva gerjeszti a feszültséget.
A Kreml szóvivője megerősítette, hogy a súlyos járványhelyzetben is folytatódik Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping február elején esedékes pekingi találkozójának előkészítése. Lavrov ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a Moszkva és Peking közötti barátság „senki ellen sem irányul”.
