A konferencia résztvevője volt Ahmed Al-Jaafar, a Saudi Aramco Refining Petrolchemical & Co. Project egészségügyi és biztonsági szakértője. A Szaúdi Királyságból érkezett szakember immár negyedszázada dolgozik különféle beosztásokban, szakterületei a projekt- és építménybiztonság, az üzemi higiénia, az ionizáló sugárzások elleni védekezés, emellett pedig számos munkabiztonsági képzés szervezője és előadója.
– Különböző olajkitermelési módok léteznek, tengeren, szárazföldön egyaránt, ezek más és más biztonsági kockázatokat rejthetnek magukban. Nemrég láthattuk ennek példáját a Mexikói-öbölben történt katasztrófa kapcsán is. Igazíthatóak-e a biztonsági intézkedések a kitermelés körülményeihez?
– Bárhol történik a világban valami baleset olajkitermelésen, akár a Totalnál, az Exonnál vagy a Shellnél, az Aramco beszerez róla minden információt, és ennek alapján áttekinti saját biztonságtechnikai állapotát, hogy ne is adódjon hasonló helyzet náluk. Én nem közvetlenül az Aramco munkatársa vagyok, hanem olyasvalaki, aki az olajipari létesítmények projekt-csapatának tagja. Az én munkám arról szól, hogy a megtervezett épületek építésénél tanácsokkal lássam el az építtetőket. Már a tervezés szakaszában is számolni kell a biztonság kérdésével.
– Az Arab-öböl mentén létesült kitermelő és finomító bázisok munkatársai közül sokan kénytelenek megküzdeni a térségre jellemző nehéz munkakörülményékkel. Az extrém hőhatásra, illetve a kiugróan erős napsugárzásra milyen válaszokat adnak a szakemberek, mikor a terveket elkészítik?
– A létesítmények tervezésekor egy komplex programot dolgozunk ki, amelynek része a a szélsőséges időjárási viszonyok kérdése is. A munkásokat adó vállalkozókat felhívjuk, hogy munkájuk során már az ütemtervükbe iktassák be a munkabiztonság megteremtését. Itt elsődlegesen a hőmérséklettel, a szélerősséggel és a páratartalommal kell számolni. A mérési eredmények alapján létrejött egy úgynevezett „hő-index”, és ez alapján kell megállapítani a napi pihenőórák számát, egyáltalán, hogy mennyi időt szabad ilyen extrém körülmények közt a szabadban tölteniük a munkásoknak. A köztes időszakra pihenőhelyeket kell létrehozni, akár egy légkondicionált helyiségben, vagy egyszerű ventillátorral forgatni a levegőt. Rendelkezésre kell állnia továbbá hideg ivóvíznek, hozzá műanyag poharaknak. A munkafelügyelők dolga az, hogy ha egy bizonyos értéket meghalad a külső terhelés, akkor egy zászló felemelésével jelzi a veszélyt a munkásoknak, hogy azok hagyják el a területet. Mindenki számára jól láthatóan kell jelezni, és ezt az utasítást mindenkinek követnie kell. A másik nagyon fontos dolog az, hogy a szaúdi munka-törvénykönyv előírja, hogy június, július és augusztus hónapokban tilos szabadtéren dolgozni déli 12 óra és délután 4 óra között. Ennek oka, hogy ezek a legforróbb hónapok az Arab-félszigeten. E törvény betartását a telephelyen mindig ellenőrzik az állam képviselői. Természetesen olyan létesítmények, mint az illemhelyiség megfelelő állapotát és tisztaságát is ellenőrizni kell. Ugyanígy az elsősegélynyújtó pontok felszereltségét is. Kihelyezett orvosi ellátó helyek, kórházak is létesülnek a helyszínen, ahol szakképzett orvosok és ápolók dolgoznak. Mindezt a szaúdi egészségügyi minisztérium standardjainak megfelelően kell üzemeltetni. Rendelkezésre kell állnia mindig mentőautónak, hozzá sofőrrel. A munkásokat foglalkoztató vállalkozónak szerződést kell kötnie egy, a létesítmény közelében elhelyezkedő helyi kórházzal is. Ha például egy dolgozó teste túlságosan felhevült, beviszik egy kórházba, felmérik az állapotát, és amennyiben szükséges, be is fektetik a kórházba. Időveszteség nincs, automatikusan jár az ellátás neki, az előbb említett szerződés alapján.
– Felkészítő tréningeket is szerveznek?
– Követelmény, hogy az alvállalkozó az építési területen kiképezze a munkásait. Ebben benne foglaltatik az ingyenes biztonsági képzés, továbbá az ugyancsak ingyenes védőeszközök is: csizmák, köpenyek, védősisakok, védőszemüvegek. Előzetesen meggyőződünk arról, hogy az alvállalkozónál van-e elég szálláshely a dolgozók számára. Előfordulhat, hogy ez egy átmeneti szállás, közel a létesítményhez, ekörül egy egész kis tábor alakul ki, amelyhez étterem, konyha, rekreációs központ, sportpálya is csatlakozik. Ennek a tábornak ugyancsak meg kell teremteni a biztonságát. Elég gyakran végzünk ilyen helyeken is ellenőrzéseket, hogy meggyőződjünk róla, a munkások elhelyezése megfelel-e az alapkövetelményeknek. Ha egyes alvállalkozóknak a célterületen kívül van a szálláshelye, akkor is meglátogatjuk. Szakvéleményt adunk, illetve ellenőrizzük, hogy a legutóbbi látogatásunkkor tett javaslatainknak megfelelően változtattak a körülményeken.
– Erre a területre nagyon sok országból érkeznek Malajziától, Pakisztántól kezdve Marokkóig, sőt Európából is egyre többen. Vonatkozik-e a vendégmunkásokra valamilyen szabályozott balesetbiztosítás?
– Minden munkaadónak kötelező ezzel kezdenie, ha munkást vesz fel és küld hozzánk. Kétfajta biztosítással is rendelkezniük kell. Az egyik biztosítást a kormány intézi. Ez kimondottan a munkából adódó sérülésekre, illetve betegségekre vonatkozik. Amennyiben a vállalkozó cég nem fizeti ezt a biztosítást, és nem tartja nyilván az embereit, akkor első lépésben nem kaphat többé vízumot, és nem hozhat be több munkást sem. A másik lépés, bármi is történik valamely munkással, hogy a gyógyítás költsége a vállalkozót terheli, ha nem kötötte meg az imént említett biztosítást dolgozójára, és nem regisztrálta. A kiadott pénzből ilyenformán nagyon keveset fog visszakapni az államtól. Ha mindent jól csinál, akkor jól is járhat azonban. Abban a különleges esetben természetesen, ha valaki meghal munkavégzés közben, a kormánnyal kötött biztosítás minden költséget fedez. Ha valaki megsérül a munkahelyén, és kórházba viszik, kap a kormánytól egy külön biztosítási számot, és ez alapján fizeti a kezelés költségeit a kormány, nem pedig a munkáltató. A második biztosítás az általános egészségbiztosítás rendszerébe tartozik. Bármilyen egyéb betegség, baleset esetén a munkavállaló, aki rendelkezik ilyennel, az egészségbiztosítási kártyájával munkaidő után bármely egészségügyi ellátó helyre, kórházba elmehet. Ilyenkor a munkáltatótól sem kérnek semmiféle igazolást, elég ez az egészségügyi kártya.
– Az olajkitermelő egységek és egyéb kültéri berendezések védve vannak-e természeti csapásokkal szemben, mint mondjuk földrengés, tengerár, sivatagi vihar és egyebek?
– A nálunk előforduló legkeményebb időjárási helyzet az erős szél, a gyakori viharok. Minden létesítménynek már a tervezés fázisában is magában kell foglalnia az ellenállási képességeket ezekkel szemben. Egész életemben, mintegy 25 évnyi munkásságom alatt nem láttam egyetlen egy olyan létesítményt sem, ahol a viharos szél okozott volna balesetet. Nálunk kevés eső esik, de amikor mégis, azt igen heves szél és villámlások kísérik. Minden magasépítésű létesítmény, eszköz fel van szerelve villámlás elleni védelemmel: villámhárítók vezetik el a hatalmas feszültséget. Valamennyi létesítmény megfelel a nemzetközi standardoknak e tekintetben is. Ezen túl megvannak a személyi feltételek is, hiszen nagyon sok szaúdi szakembert képeznek külföldi egyetemeken, továbbá sok szakértő érkezik Európából, Japánból, Koreából, és gazdag tapasztalataikkal ők is részt vesznek a biztonságos létesítmények építésében.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly
